2017. január 27., péntek

Amikor (majdnem) mindenki beteg

Kis családunk 60%-a beteg. Csak Pappa és Torres van már talpon.

Szóval, úgy kezdődött, hogy Panni hazahozott valami ovis nyavalyát múlt hétfőn, elkezdett köhögni. Másnapra láza is lett, de szerencsére csak 38, ezért a hangulatán és az aktivitási szintjén semmit nem lehetett észre venni. Két nap múlva a láza is elmúlt, viszont a köhögése egyre csúnyább lett. Negyedik napra olyan hurutos-fuldoklós köhögése lett, amilyet én még nem hallottam. Ekkor még nem is sejtettem, hogy ezt a köhögést egy hat hetes babától hallani még ezerszer ilyen szörnyű lesz!
Panni Pappával elment az orvoshoz, ahol persze megállapították, hogy vírusfertőzés, és majd elmúlik. Ha mégis nagyon fulladna, akkor visszamehet és kap asztma gyógyszert. Következő napra 40 fok fölé ment a láza - ez már le is döntötte a lábáról szegénykémet.

Másnap már tudtuk mérés nélkül is, hogy lement a láza, ugyanis pörgött újra ezerrel. A gyógyulása örömére kapott egy új ágyneműt :)
Viszont Giginek is elkezdett folyni picit az orra. Ennek ekkor még nem tulajdonítottam nagy jelentőséget.

Közben odakint hatalmas hó esett! Enyhe volt az idő, úgyhogy meg is levegőztettük magunkat egy jó nagy sétával.





Én is elkezdtem köhögni. Mivel az asztmám is eléggé rendetlenkedik mostanában, ezért ez egyáltalán nem hiányzott most (nem mintha máskor hiányozna). Odáig fajult a dolog, hogy kedd délelőtt ki kellett hívni a mentőt, mert nem kaptam levegőt. Amíg vártuk, hogy ideérjenek, addig az én drága fantasztikus 'nagykislányom' kihozta a szobájából az orvosi bőröndjét, és megvizsgált, ellátott. Alig kaptam levegőt, de a szívem mégis elolvadt!

Három fiatal nő volt a mentős, rögtön gyógyszert kaptam (amitől egyik percről a másikra 130-ra ugrott a pulzusom, és utána már azért is rosszul voltam). Bevittek az ügyeletre. Håvard jött utánam a két gyerkőccel, mert hát a kicsinek mindjárt enni kell. Szerencsére nem tartottak bent sokáig. Megvizsgált az orvos, kaptam köptetőt, és hazaküldött. Délután már semmi bajom nem volt, ezért neki is álltam csokis kiflit sütni Pankával, mert már napok óta ígértem neki.

Panni másnap már ment oviba, de Gigi egyre jobban szörcsögött szegénykém! Valamiért alapjáraton is fuldoklik néha, köhög mintha félre nyelne és nem kap levegőt, na ezt most a slejm még rosszabbá teszi.

Pénteken mentünk a 6 hetes kontrollra, 4120 gramm a drágám. Az oltásokat persze nem kapta meg, és a lelkünkre kötötték, hogy ha véletlenül belázasodna, azonnal vigyük az ügyeletre. Ugyanis egy RS nevű vírus juttatja kórházba sorra a csecsemőket mostanában. Elég rendesen megijesztettek! Azóta óránként mérem a lázát. Számomra már az eleve szinte hihetetlen, hogy hogyan lehet egy ilyen picike kis test beteg. Ráadásul anyatejes...


De reméljük, hogy a hétvégén végre mindenki visszanyeri a formáját!


2017. január 14., szombat

Ilyen (is) az élet két gyerekkel

Igen, kétgyermekes anyuka lettem - vagyis én éppen kétgyermekes mamma.

Olyan érdekes, minden szerdán arra gondolok, hogy egy hete, két hetem, három hete, vagy mostmár négy hete ilyenkor még vásároltam, hú, most jött az első fájás, most indultunk Hammerfestbe. Aztán csütörtökönként hajnalban pedig, hogy mostmár aztán nagyon fájt, most folyt el a magzatvíz, és éppen most született meg. Már több, mint négy hete. Néha hihetetlennek tűnik, hogy már ennyi idő eltelt. Máskor pedig többnek tűnik, főleg mikor nagyon fáradt vagyok. Pillanatok alatt egy hónapos lett! Vagyis holnap lesz az. És annyira kis dundus! Csuda kis pofija és gyönyörű husis nyakacskája van! A háromhetes ellenőrzésen már 3730g volt! (3305g volt születésekor, és csak 3105 két nappal később)

Vannak egész jó napjaik - és vannak elég rosszak. Három hetes koráig sokszor 'észre sem lehetett venni', hogy két gyerek van a lakásban. Gigi csak evett és aludt, evett és aludt. Aztán a harmadik hét körül valami 'elromlott' benne. Az elmúlt lassan egy hétben minden este 3-4 órán keresztül keservesen, vígasztalhatatlanul sír. És úgy tűnik, semmi sem segít. Két napja már napközben is ezt csinálja. Amikor éppen nem alszik vagy nem eszik, akkor sír. De olyan nagyon, hogy az ember szíve szakad bele. Nem értem. Az egyetlen segítség a hordozó kendő, és a legújabb szerzemény, a hordozó póló, ezekben ideig-óráig megnyugszik.
Éjszaka viszont nagyon jókat alszik (amikor végre sikerül megnyugtatni és elalszik - többnyire mikor már félmaratoni kilómétereket tettünk meg vele a harminc négyzetméteren). Lassacskán egyre tovább alszik éjszaka. Igaz éjfél és hajnali két óra között alszik el, de az elmúlt két napban már 8 órát húzott le egyhuzamban! Persze szegény Panni többször ébren volt,nekem meg az orrom folyt állandóan (na meg persze figyeltem, hogy szuszog-e a gyerek) ezért én így sem aludtam valami sokat. Nagyon álmos, fáradt vagyok állandóan, pedig azért minden nap alszom 5-6 órát. De két hét múlva megyek vérvételre, majd megnézik, hogy minden rendben van-e.

A karácsonyunk nagyon jól telt. Együtt voltunk, és ez mindennél többet jelentett. A díszítés is csapatmunka volt - igaz én csak a kanapéról fekve irányítottam :) A kis lakás hátránya, hogy nem volt hely a karácsonyfának. De kreatívan megoldottuk! Feltettük a kályhára (ahova persze csak úgy fért fel, hogy a tetejét le kellett fűrészelni). Szerintem 8 éves olcsó-műfenyő létére becsületesen és szépen megállta a helyét!

Annak ellenére, hogy egymásnak nem is vettünk ajándékot csak Pankának, komolyan mondom, az egész délután és este ajándék-bontogatással telt! Panni nagyon jó kislány lehetett az idén, ugyanis rengeteg meglepetés volt a fa alatt.

 Nagy volt a boldogság!!





 Egy nagyon különös pohár!



 Ezt Panni készítette nekünk az oviban!


Karácsonykor nem hagyhattuk ki a családi képeket sem!






Nagyobbik királylányunk:


És a kisebbik:
Aki jól meg lett dajkálva!




Panni még mindig szuper Nagytestvér, meglepően jól mennek a dolgok! Mindig dajkálni, büfiztetni vagy csak éppen szeretgetni szeretné a "kistestvérem" "kisbabám" "pici bébim".

A fürdetésben is mindig segít!

Utána pedig kipróbálja a kiskádat is :)

Sőt, nem csak a kiskádat, hanem Gigi játszószőnyegét is letesztelte!



És még büfiztet is!


És szeretget! (Vagyis: "Nézd, Mamma, együtt nézzük a Bogyó és Babócát!")

Na meg persze tologat!
 És fényképez is!!

Kint is voltunk - hó is esett, hideg is volt!

Panni még keresztrejtvényt is fejtett!

Én a körülményekhez képest nagyon jól vagyok. Pannival ilyenkor szinte fel sem tudtam kelni, most pedig már egy hét után jól voltam. Pár napja már a kórházi nagy 'neccbugyit' is lecseréltem normál 'itthoni bugyira'. Bár a medencém még mindig nem a régi, de már közel sem olyan vészes, mint volt. Két hét múlva megyek vissza a csontkovácshoz, már nagyon várom!

Még pár kép csak a gyönyörködés kedvéért:
Pappa olyan vicces!





Tappancs Nagyi kezeimben
Mert a zoknit mindig lerúgom!
Két fáradt gyerek
Nézem a szarvasokat

Megyünk ki!

Elaludtam a pocakomon!



És a két kedvencem!

Öten Csajok :)

És a projektünk a hétvégére: