Magyarország. Család. Szeretet.

Már egy hete, hogy visszatértünk a (téli) norvég valóságba, hat és fél csodálatos otthon töltött hét után. Gigi az eddigi életének majdnem a felét Magyarországon töltötte, Panni pedig megint rengeteg élménnyel lett gazdagabb. Mi, szülők pedig pihenhettünk egy kicsit. De ami a legeslegjobb volt, az az, hogy együtt volt a Család!

Panka már korán reggel kávézott Sapival, aztán pedig indult Nagyival bevásárolni.

Olyan nagy lány lett, amíg otthon voltunk! Szinte minden nap járt barátnőzni, vagy a kis barátnői jöttek hozzá látogatóba.

Panni rajzolta a magyaroszági legjobb barátnőinek:

Elérkezett ez a nap is, Panni egy egész napot máshol töltött. Köriapuék már reggel jöttek érte, és csak késő este jött haza. Annyira készült a drágám erre a napra, mindent bepakolt a kis hátizsákjába.

És az a nap is elérkezett, mikor Panni először máshol aludt! Este addig-addig könyörgött és sírdogált, hogy bizony átvittük Köriapuékhoz, és ott aludt! Másnap alig akart hazajönni!

A húsvétra is nagyon készültünk, tojást festettünk, dekoráltunk.

Sőt, húsvét előtt Gomma még kincsvadászatot is rendezett!

Húsvétkor pedig kezdődhetett a tojás keresés.

Jöttek ám a locsolók is, akik a szép versekért és a locsolásért cserébe hímestojást kaptak. Panni először nagyon szégyellős volt - még jó, hogy Sapival már előző nap gyakoroltak!

A Tájházba is ellátogattunk húsvét hétfőn, így Pankámnak az igazi magyaros néptáncban és locsolkodásban is volt része.

Nagyon jól érezte magát!

Vadasparkban is jártunk. Panni összeszedte minden bátorságát, és ő is megetette az állatokat - aztán a játszótérnél leragadt, ahonnan alig lehetett haza csalni.

A búcsúban is voltunk, ahol Panka egy kis majmot pecázott magának!

Gigi is nagyon nagyot nőtt, már lassan 6 kiló lesz! Szegénykém az otthon töltött idő alatt kaki-gondokkal küzdött (vagyis küzd még most is). Körülbelül hetente egyszer, tíz naponta sikerül neki valamit produkálni, azt is általában csak kúppal. Csak anyatejes a drágám, de már nagyon érdeklődik minden után, amit eszünk :) Lassan 5 hónapos lesz, egy bő hónap múlva elkezdjük a kóstolókat. Remélem könnyebben megy majd, mint Pannival.

A cumira is rákapott Ragna-baba! Alvás előtt mindig sírdogált, ezért újra próbálkoztunk a cumival - mostmár nincs öklendezés, csak boldogságos cumirágcsi! Vagy éppen az ujjait vagy az öklét rágja :)

Voltunk a lányokkal egy Dévényes hölgynél. Pankának a térdbedőlését kell gyakorlatokkal korrigálni, Giginek pedig nagyon merevek voltak a karjai, ezeket kell tornáztatni. A jobb karja mára tökéletes, és a bal is alakul.

Sushit is készítettünk. Csabi köriapu és én bizony jónéhány órát dolgoztunk rajta, de meg is lett a végeredmény!

És Nagyi szülinapját is megünnepletük:

Kenyérsütő "tanfolyamot" is tartottam, nagyon vicces volt - de kibeszéltük a kenyérsütés csínyját-bínyját.

Húsvétra kalácsot sütöttem, életemben először. Annyira belejöttem, hogy azóta bizony gyakran eszünk fonott kalácsot :)

Pankával buszoztunk is! Mindig a sárga buszokat nézte a drágám, ezért elbuszoztunk Jampihoz. Alig akart leszállni, mikor a megállóhoz értünk, mert ő még menni akart.

De nemcsak buszon szeret közlekedni a lánykám, hanem minden járművön! Nagyon belejött a biciklizésbe, rollerozásba, traktorozásba is.

Pauline barátnőjével többször videó-üzenetet küldtek egymásnak (idáig jutottunk - már a 3 éves is videó-üzenetet küld!). Eygszerre sminkeltek is, csak bő 4000 km-rel egymástól.

Jártunk fotózáson is. Először mi négyen, másodszor pedig a három generáció, öten, csak csajok!

Panka életében először volt fodrásznál! Ha leszámítjuk azt a két vitathatóan sikeres kimenetelű hajvágást, amit én ejtettem rajta, most lett először levágva a haja! (talán már ideje volt, 3 évesen :D)
A vékonyka kis kunkorok le lettek vágva, amiből persze hazahoztam egy tincset.
Fodrász előtt (úton a fodrászhoz):

Fodrász után:

Gigi nagyon-nagyon beszédes lett, egyfolytában jár a szája a kis drágámnak. Sőt, még sikoltozni is megtanult. Néhány hasfájós napot leszámítva nagyon jókedvű volt a kisasszony. Megfordulni még mindid nem akar, viszont állandóan húzná fel magát, hogy üljön. Panka is későn csinált mindent, de ő azért ennyi idősen már legalább megfordult. Na de ami késik, nem múlik!

Újabb fülbevalós csajjal bővült a család! Így másodszorra már a család norvég része sem botránkozott meg annyira :)

Panni igazi kis humorzsák, még mindig:

Panni megígérte Sapinak, hogy megtanítja norvégul.
- Sapi: "Panni, hogy mondják norvégul, hogy kutya?"
- Panni: "Kutyafül"

- Nagyi: "Panni, hogy mondják norvégul, hogy hangya?"
- Panni: "Hangyu"

- NagyCsabika: "Panni, mit fogsz álmodni?"
- Panni: "Nem tudom, majd elmondom holnap."

Panni adogatta Sapinak a káposztát.
- "Jaj, Sapi, vedd el gyorsan, mert nagyon nyomja a szivem!" 

Sapi és Pappa vadászni mentek.Panni nagyon sír.
- Panni: "Elmetek a szüleim! Én nem akarom, hogy elmenjenek a szüleim!"
- Én: "Panni, én is a szülőd vagyok, én itt vagyok!"
- Panni: "Nem, nekem a Sapi és a Pappa a szüleim!" (még mindig sír)
Később.
- Panni: "Jaj, nagyon fáj a lábam!"
- Én: "Miért fáj drágám?"
- Panni: "Azért, mert megszakadt a szivem!" (na itt már én is majdnem sírtam)
Mikor megjöttek:
- Panni: "Hazajött a családom!"

Panni rohangál, és nekimegy a falnak:
- "Olyan gyorsan szaladtam, hogy megütöttem a falat. Sír a fal." - és megsimogatja, megöleli a falat.

A cukorbeteg Körianyunak:
- "Gomma, megkóstolhatod a narancslémet! Nem van benne cukor!"

Akárhova indultunk, vagy indult valaki:
- Panni: "A slusszkulcs megvan??"
 
Szépségek:

Tv-nézés Paulinével:

A jó testvérek:

És pár alvós kép Csipkerózsikáról:

A visszaúton minden jól ment, csak a reptéri elválás volt nagyon nehéz. Ilyenkor mindig azt kérdezgetem magamtól, hogy mit csinálunk mi itt északon, mikor otthon vár a Család?

Na de majd meglátjuk, mit hoz a jövő. Szóval a lányok nagyon ügyesek voltak az utazás alatt (csak Gigi vesztett el egy zoknit).

A boldogság Panni arcán, mikor egy bohóctól kiskutyust kapott:

 És amikor kidurrant, és én "masnit" hajtogattam belőle:

Szegénykém úgy fogta a kezében, és csak azt kérdezgette, hogy "Mamma, ez nem fog kidurranni?" - hát ez biztos nem :D

Itt a világ végén igazi tél fogadott bennünket - de erről majd legközelebb ;)