Hát, elérkezett a nagy utazás napja. Izgatottak, kíváncsiak és kicsit szomorúak vagyunk mindannyian.
5 perce Panni nélkül: Ez sehogy sem fog menni.
2 órája Panni nélkül: Már tele sírtam a
Jeges-tengert.
3 órája Panni
nélkül: A reptéren vagyok. Mindehol kislányok vannak. Szaladgálnak, nevetnek.
Bárcsak itt lennél velem Életem! Nagyon nehéz
visszatartani a könnyeimet, állandóan fojtogat a sírás.
5 órája Panni
nélkül: Tűzriadó miatt kiüríttették a Tromsø-repülőteret, és több, mint fél
órát várni kellett, mire vissza lehetett menni. Utána persze vagy ezer ember
állt újra sorban a biztonsági ellenőrzésnél. Az jutott eszembe, amikor ketten
utaztunk Panni, Te és én, és ugyanez történt Oslo-ban. De akkor Te még
iciripiciri voltál. Már akkor is hősként viselted a sok utazást, a várakozást.
10 órája Panni
nélkül: Beszéltünk Skype-on. Ez a nyomorult internet nem nagyon akart
közreműködni, és állandóan megszakadtunk. Édesem, megszakad a szívem, ahogy
látlak! Annyira hiányzol! Jó volt hallani a csicsergésed! Ahogy azt mondogatod,
hogy szeretnél megölelni… Na meg azt, hogy “Szeretlek Mama” – na attól eltört a
mécses… Meg attól is, ahogy öleled és puszilod a képem a Pappa laptopjának a
képernyőjén! Nem mentetek úszni, Pappa azt mondja, nem vagy túl jó passzban.
Ráadásul úgy tűnik, a bal szemed be van gyulladva – remélem semmi komoly! Mindennek a tetőzése, hogy Pappa beteg lett - ez nem lesz könnyű menet egyikünknek sem! Megnézted
a videót is, amit Neked készítettem. Pappa azt mondta, hogy azt hitted, hogy
Skype-olunk, és nem értetted, miért nem válaszolok arra, amit mondassz. És hogy
a végén, amikor elköszöntem, kiabáltál, hogy “neee, neee, Mamma nee, még
beszélünk!”. Ez az egész nehezebb, mint ahogy elképzeltem – miután beszéltünk
sokáig sírtam… miért kellett ez nekem?!
14 órája Panni
nélkül: Pappa lefektetett. Azt mondja, néha sírsz utánam, és azt mondogatod,
hogy «Panni vil kose med mamma» (Panni szeretné megszeretgeni a Mammát)… én is
szeretném drágám, nagyon! A mai nap termése: 1 kérdőív… miért kellett ez
nekem?!
24 órája Panni
nélkül: Arra ébredek, hogy majd szétdurranak a melleim. Pumpálom, kézzel is
fejem, de valahogy nem ürül ki rendesen. Egyébként az éjjel nem tudtam aludni. Nagyon
megfájdult a torkom, a derekam is fáj. Annak ellenére, hogy nagyon fáradt voltam,
ráadásul bevettem egy xanaxot is, mégis csak forgolódtam egész éjszaka. Túl sok
dolog jár a fejemben.
34 órája Panni nélkül: Beszéltünk
Skype-on. Kicsit nyűgös voltál, de az oviban jó napod volt – annak ellenére,
hogy fél hatkor már a Babócát néztétek a Pappával. Csináltál nekem kávét,
beszélgettünk. Nagyon jó volt! Mondtam, hogy vettem Neked ajándékot – nagyon
izgatott lettél tőle: «Mamma jön haza a nagy repülőgéppel és hoz ajándékot
Panninak». A mai nap termése: 22 kérdőív.
2 napja Panni nélkül: A mai
volt az első éjszaka, nem is tudom mi óta, amit végig aludtam. Magamtól
ébredtem fel reggel, kipihenten. Valószínűleg segített, hogy a tegnapi nap
munka szempontjából jól alakult, és egy kicsit megnyugodtam. Ráadásul a lassan
egy hónapja tartó hányingerem és szédülésem is elmúlt! Mire nem képes egy jó
alvás? Ma nagyon jókedvűnek tűntél Pankám, kiegyensúlyozottnak. Az öltöztető
babával játszottál mikor beszéltünk, és mindig megmutattad, hogy mit adtál rá.
Egy kis idő múlva már nem is foglalkoztál velem – ez egy kicsit rosszul esett,
bár tudom, milyen elfoglalt tudsz lenni :) Pappa mondta, hogy a lefekvésnél
sírtál utánam – annyira sajnálom! Nekem is nagyon-nagyon hiányzol! Ma küldtem
Neked egy képeslapot, remélem péntekre megkapod! Nagyon szeretlek! A mai nap
termése: 50 kérdőív! Megy ez nekem :)
3 napja Panni nélkül: Ma
van két éve, hogy hazajöttünk Veled a kórházból, Életem! Annyira hiányzol! Ma
voltam egy város- és környéknézésen. Láttam mind a 3 óvodát, ami itt van. És
arra gondoltam, hmm… ez az ovi milyen jó lenne Panninak! Aztán a másik is,
aztán a harmadik is. Nagyon tetszik ez a hely, el tudnám képzelni, hogy itt
éljünk egy darabig. De akkor először le kell tenni a vadász-vizsgát és kell
venni egy puskát. Itt anélkül nem lehet élni. A délutánom nem alakult olyan
jól. Nem tudom miért, pedig délelőtt olyan jól éreztem magam. Hiányzol
Kisbogár! A mai nap termése: 28 kérdőív.
4 napja Panni nélkül: Ma is
csináltál nekem kávét, meg gyümölcsöt is hoztál. Pappa mondja, milyen sokat
eszel. Lehet, hogy Neked is ilyen kompenzálós-evésed van – ha igen, akkor tőlem
örökölted! Imádom, ahogy megpuszilod és megsimogatod a képernyőt amikor
beszélünk! Csak közben a szívem is megszakad… És ahogy azt mondod «Szeretlek
mamma», na attól elolvadok! És megint megszakad a szívem egy kicsit. Önzőnek
érzem magam, amiért elvállaltam ezt a kutatást, és otthon kellett hogy hagyjalak
ilyen sokáig. De legalább jól megy a dolog, ma szereztem 70 kérdőívet!
5 napja Panni nélkül: Ma szabadnapom
volt, nincs egy repülő sem szombaton. De azért tettem egy jó nagy kört a
városban. Küldtem egy újabb képeslapot Neked, életem – nem tudom ki ér majd
haza előbb, a képeslap vagy én, mert még az előzőt sem kaptad meg. Jó volt látni ma is, bár az internet nagyon gyenge
volt. De ma is főztél nekem kávét, imádtam! Nagyon szeretlek édes! Pappa
mondja, hogy sokat olvasol – küldött is képet róla.
6 napja Panni nélkül: már
csak négy nap, és megyek haza kis drágám! 2
éve ezen a napon voltunk kint először a babakocsival – pont egy hetes voltál! Emlékszem,
nekem még nagyon nehezemre esett menni. 5 óra körül beszéltünk. Olyan édes
voltál! Mire hívtalak, addigra Te már oda is készítetted a kis kávéscsészéket a
számítógéphez! Ez már hagyomány lett. Ma is mondtad, hogy meg szeretnél
szeretgetni! Én is Téged drágám, nagyon! Ráadásul mutogattál a cicimre, és
mondtad, hogy hozzam őket haza! És csináltál nekem egy képet tüsiből – úgy
örültem neki! Kitetted a polcra, hogy megszáradjon – ez nagyon tetszett.
Úgy
hiányzol Életem! De már nem sokára otthon vagyok! De nagyon jó látni, hogy
kiegyensúlyozott és boldog vagy! Lehet, hogy engem jobban megvisel a dolog,
mint Téged. Ma 45 kérdőívet gyűjtöttem – hivatalosan is végeztem a
kérdőívezéssel. Még kell pár interjú, és készen is vagyok!
7 napja Panni nélkül: Ma körbejártam az
egész várost (igaz nem nagy), hogy szép jegesmackót találjak Neked! Végülis
kettőt vettem, egy mamát és egy kismackót. Remélem tetszeni fognak! Annyira
hiányzol kisdrágám! Pappa mondja minden nap, hogy milyen jó az étvágyad! Úgy
örülök!
8 napja Panni nélkül: Megkaptad a
képeslapom! El sem hiszem, hogy ilyen sok időbe tellett! A postás azt mondta,
másnapra ott lesz, és tessék… nem tudom, mikorra ér oda a másik. Ma eléggé
elfoglalt voltál, de azért beszélgettünk kicsit. Képzeld Pankám, ma
kutyaszánozott a Mamma! Ilyet csinálunk majd együtt is, ha kicsit nagyobb
leszel, mert biztos Neked is nagyon tetszene! Hiányzol! Pappa mondja, hogy egy
picit köhögsz. Láttam ma a szemecskéiden, hogy valami nem stimmel. Remélem
semmi komoly!
9 napja Panni nélkül: Édes kincsem,
beteg lettél! Úgy aggódom érted! És annyira bánt, hogy nem vagyok melletted! De
holnap este otthon vagyok! Nem is tudom, hogy fogom kibírni, hogy ne
ébresszelek fel, amikor hazaérek! Dehát olyan késő lesz már akkor. Ma még
vettem Neked pár apróságot, csak azért, hogy ne csak a rosszra emlékezz majd
Svalbardról. Mikor beszéltünk, csak ültél a Pappa ölében, bújtál hozzá. Nem
vagy jó formában, látom rajtad. Magas a lázad is. De már mindjárt ott vagyok!
10 napja Panni nélkül: Egész nap tűkön
ültem. Már annyira szerettem volna túl lenni az egész napod utazáson és végre
látni Téged. A reptéren még találtam Neked egy jegesmackós uzsonnás dobozt.
Biztos tetszeni fog majd! Az esti
gépem sokat késett, hajnali egy volt, mire hazaértem. De Pappa azért várt rám
ébren! Itthon vagyok. Ahogy láttalak aludni a kiságyadban, legszívesebben csak
össze-vissza pusziltalak volna. De úgy gondoltam, jobb Neked, ha várok
reggelig. Éjszaka párszor megszólaltál, hogy «Mamma?», mintha érezted volna,
hogy ott vagyok.
Újra Pannival: Hajnali
hatkor ébredtél. Pappa ment oda hozzád.
«Pappa, valaki van az ágyban!» «Ki az?»
«Nem tudom.»
Pappa kiveszi Őt az ágyból és nyújtja felém. Panni csak kapálózik
és nyújtózik felém, közben pedig nevet és azt mondogatja «Mamma, Mamma» Jól
megölelgettük, megpuszilgattuk egymást, és befektettem magam mellé. És ugyanott
folytattunk mindent, ahol 11 napja abbahagytuk!
Az jegesmackós meglepetések
nagy sikert arattak.
Panni azóta is minden
reggel ugyanazzal ébred: «Mamma, hazajöttél Svalbardról! Sokáig voltál!»
Napközben is többször mondogatja: «Mamma, hazajöttél! De jó! Panni nagyon örül!»
Én is Szívem, én is!
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése