2014. szeptember 13., szombat

Fogzunk - de tényleg?!

Jó régen nem írtam már, de az elmúlt két hét igencsak eseménydús volt, ráadásul semmi extra energiám nem maradt, mert éjszakánként nem aludtunk - de erre még visszatérek.

Szóval, a családi összejövetel előtt hagytam abba legutóbb. A kerti parti nagyon jól sikerült, isteni őzpörköltet csinált a Nagyi és a Dédi papi bográcsban. Olyan illata volt, hogy már a piactéren is lehetett érezni :) Az ezt követő sütemény-mennyiségről már ne is beszéljünk! Én kardinális-túladagolást szenvedtem! Most ünnepeltük meg igazán Nagyi születésnapját is, így két tortával is meg kellett küzdenünk. Persze Pannikám volt az esemény középpontjában, és a kis drágám imádta, hogy minden figyelem felé irányul. Meg lett dajkálva rendesen, az biztos! A csini ruci erre az alkalomra is biztosított volt, Nagyi jóvoltából :)



Az estét 10 órakor még szalonnasütéssel koronáztuk meg - mintha addig is nem ettünk volna eleget (persze az én ötletem volt :)

A szokásos hangulat most is biztosított volt!

Időközben Panni nagyon rászokott a cumizásra. Mikor hazautaztunk, egy cumi volt nálunk, ez néha segített megnyugtatni babócát. Az otthoni tartózkodásunk alatt viszont a cumigyűjteményünk 7 darabra növekedett! Úgyhogy mostmár cumi (és pótcumi) nélkül egy lépést sem, sehova.

A napok gyorsan teltek, Körianyu minden nap hazabuszozott a munkahelyéről, és Köriapu is jött, amikor csak tudott. Az esti Yatzy és makaó-partik felejthetetlenek voltak! Na meg a szalonnasütések is. Mert minket a rossz idő sem tántorított el - esőben is sütöttünk, napernyő alatt. Igaz, az ernyő alatt megszorult füsttől majd' megfulladtunk, meg az eső is esett a hátunkra, de a mangalica-szalonnánál nincs is jobb! Szerdán Panni Apukája visszament Norvégiába, mert jött hozzá egy horgászcimborája. A két fiúnak köszönhetően a fagyasztó csurig van tengeri-pisztránggal (meg anyatejjel, de az már az én érdemem).

Na és a fogzás! Panni ettől az éjszakától kezdve nem alszik. Éjfélkor ébred először, és utána óránként, félóránként reggel hatig - mert akkor meg már kelünk! És mindig sírva ébred. Először mindig a cumit próbálom visszajátszani a szájába, ez általában éjszakánként egyszer sikerül. Kiveszem a kiságyból, megnyugtatom, cicire teszem. Ott mindig megnyugszik. Van úgy, hogy nem is eszik, csak odabújik. Úgyhogy 3-4 óra körül hajnalban - körülbelül az ötödik felsírás után - magam mellé veszem a nagyágyba. Ilyenkor addig tolja magát felfele, amíg be nem fészkelődik a hónom alá, és úgy alszik el. Nagyon jó 20 perceket alszunk egymás mellett! Körülbelül ezzel egyidejűleg kezdte el eszméletlen erősen dörzsölni az ínyét mindenhez. Először csak a dolgokat mozgatta veszettül a szájában, mostmár a nyitott száját dörgöli hozzá mindenhez. Hát, ha ez nem a fogzás, akkor nem tudom mi. Persze 2 hónapos kora óta mondjuk, hogy fogzik - előbb-utóbb biztos bejön. Sokan mondják mások is, hogy ez nagyon elhúzódhat. De szerintem ez most tényleg az. Napközben is nyűgösebb, mint szokott, persze lehet, hogy kicsit túl is van stimulálva :) Ajánlottak nekünk homeopátiás szereket, most ezekkel kísérletezünk. Remélem valami beválik, vagy végre kibújik az a fogacska, mert én már tíz napja nem aludtam egyhuzamban egy óránál többet (és azt sem sokszor).

A szombati krumplifesztivált már nagyon vártam - Panninak is és nekem is ez volt az első. Szerencsére az idő is nagyon jó volt, sok kedves ismerőssel találkoztunk, nagyon jól éreztük magunkat. Csak a tombolán nem nyertünk, pedig egy mangalica volt a fődíj. Nem baj, én úgyis kis kecskét szerettem volna. Talán majd jövőre :)




Este koncertre mentünk Dabasra. Elég nehézkesen indultunk el, mert én valamiért nem éreztem jól magam, szédültem, hányingerem volt - de összeszedtem magam. Tudtam, hogy egy darabig nem lesz újra lehetőségem Mátyus Csabi-koncertre menni. Gyönyörűen énekel, ide is teszem Nektek a kedvenc számom linkjét: Mátyus Csabi - All of me Ha egy számba bele lehetne szeretni, akkor én biztos ezt a John Legend számot választanám! Ha jól tudom, a feleségének írta :)

Másnap Nagyi unokatestvéréékhez mentünk (Mátyus-család). Itt töltöttük a délutánt és az estét - és mint minden alkalommal, mikor együtt vagyunk, hatalmasakat eszünk, jókat beszélgetünk, és persze állandóan nevetünk. 


Ezért (is) szeretek én otthon lenni - a hasizom-erősítés mindig megvan! Kicsi Pannimat itt is imádja mindenki, kézről-kézre járt :)

Az utolsó négy napom szuper-gyorsan telt, minden nap mentem valahova. Szerencsére eljutottam kozmetikushoz, fodrászhoz (ez utólag bebizonyosodott, hogy mégsem volt olyan szerencsés), manikűrös kimaradt, de a fogorvos és egy extra adag akupunktúra kipipálva.
Na meg egy hatalmas adag szeretettel is gazdagabbak lettünk, most ez visz minket előre decemberig!

Egy ismerősöm nagyon szép kékfestős dolgokat készít, vele csináltattunk magunknak egy Anya-lánya szettet Pannival. Szerintem nagyon jó lett, majd felvéve is megmutatom.
Photo: Anya - lánya szett.
Irány Norvégia! :)
Megjött Panni leendő ovijából az értesítés, Pannika januártól a PIROS-csoportba kerül!

A Picasan kissé el vagyok maradva a képekkel, de igyekszem őket pótolni :)

És holnap egy nagyon jó bejegyzéssel jövök a hazaútról, izgalmakkal, de teli mosollyal és nevetéssel!!!
Itt van még pár nagyon jól sikerült kép:
 Körianyun olyan jót lehet aludni!
 Még vásárlás közben is...


 Csiniben.
 Hanna és Panna :)

 Panni mérlegelés közben :)

 



Látod, milyen huncut vagyok?

Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése