2016. július 26., kedd

A magyar vakáció

Mint minden nyáron, most is csodálatos heteket tölthettünk el otthon, Magyarországon. Egészen pontosan hat fantasztikus hetet. Az idei talán még jobb is volt, mint máskor - legalábbis Panni számára. Nagyon élvezte az ottlétet, és persze mondanom sem kell, hogy minenki próbált a lehető leginkább a kedvében járni.

Mind az odaút és a visszaút is simán ment ezúttal.

Panninak izgő-mozgó létére elég sok volt az az 5 óra hossza (visszafelé majdnem hat), amit egy helyben kellett 'volna' eltöltenie. De feltaláltuk magunkat, és habár lassan is, de csak elteltek azok a repülőutak. Az érkezéskor persze nagyon nagy volt a szerelem mindenkivel!

Hol is kezdjem... Panninak a legnagyobb slágerek ezen a nyáron azt hiszem a delfinek voltak. Van otthon a medence aljában két delfin rajz, és Panka elhatározta, hogy ő ezektől márpedig fél, és nem megy bele a vízbe. Ennek ellenére azóta is csak a delfinekről tud beszélni, és a delfinek körül forog minden gondolata.

Azért csak pancsoltunk néhányat.


Másik nagy kedvenc a trambulinozás volt. Hosszú órákig képes volt ugrálni rajta - nem sokan voltak, akik bírták vele szusszal, de köriapu és a "pót"körianyu mindent beleadott :)



Sok családi összejövetelt is szerveztünk, amiket nagyon élveztünk.

Bizony finom falatokból sem volt hiány!

Volt, aki az édességet jobban értékelte...
 A "fürtöskalács" is nagyon ízlett!

De Pankának már az is elég volt, ha az udvaron játszhatott. De hogy ne lett volna elég neki, a Nagyszülők igazi játszótérré varázsolták a ház környékét.
Kedvenc volt a biciklizés, traktorozás és a rollerezés is.



Az autókról, targoncáról már nem is beszélve...

Tetoválást is csináltunk ám a nyáron. Panni választott mindig mindnekinek.

A hőség ellenére Panni mindig kint akart lenni. Csak szólt, hogy Ő kész van, mehetünk ki. A nyaralás vége felé pedig már csak fogta magát, és kiment. Csak azt hallottuk, hogy nyílik az ajtó...

Panninak csiga-gyűjteménye is volt - amik persze már az első éjszaka kimásztak, és onnantól kezdve az ablakon napoztak :)

Bevallom őszintén, én nem nagyon bírtam a meleget. De szerencsére Gomma is hazajött, aki már a repülőtéren ajándékokkal halmozta el Pankát.
Nem nagyon tudott a két hét alatt nemet mondani a kis keresztlányának. Volt ott minden, homokozás, boltos-játék, "szalonna-sütés", "síelés", éneklés, mókázás.
Még arcfestés is!

Sőt, még sárkányeregetés is, amiből mindenki kivette a részét.

Panni minden munkában részt akart venni, mindenkinek segített. Takarított, magot vetett, meggyet és ribizlit szedett, borsót fejtett.
Boltba is szívesen ment.

A vércukor-mérésben is teljesen profi lett.

De az igazi kedvenc, az a krumpliszedés volt. Mindig csak azt mondogatta, hogy "megyek a bányába krumplit szedni".

Csajos napot is tartottunk, amikor négyen lányok elmentünk Pestre. Panninak nagy élmény volt "a Pest" és a metrózás. Esténként azóta is minden nap azt kell, hogy meséljem neki, amikor a Kisbocs elmegy Pestre.

A Nagyszülők állatkái is meg lettek szeretgetve.


Igaz, Negrivel akadt egy kis nézeteltérés keksz-ügyben...



Elmentünk megint családostól fotózkodni. Nagyon meg voltunk elégedve az eredménnyel :)







Magamról csak a legfontosabbakat. Voltunk ultrahangon, ahol szerencsére mindent rendben találtak a legújabb hercegnőnél. Igen, hercegnőnk lesz :) Már most teljesen olyan, mint Panni: nem hagyta, hogy megnézzük. Inkább mindig elbújt a kezei mögé vagy a méhlepénybe.

Valahogy ezt a várandósságot nehezebben viselem, mint az elsőt. Az az alap, hogy semmire(!) nincs energiám. Ráadásul nagyon fáj a derekam, az orrommal meg valami várandós-állandóandugulásos-folyós bajom van. Amitől persze éjszaka nem nagyon tudok aludni. Úgyhogy az energiaszintem szerintem mínuszban van...

De már eltelt a 9 hónap fele :)

A szülőfalumban, Bugyin van egy Tájház. Megkértek arra, hogy amikor a nyáron otthon leszek, egy este beszéljek Norvégiáról és az itteni életünkről. Nagyon megtisztelő feladat volt, és nagyon örültem, hogy sokan eljöttek meghallgatni.
Panka is nagyon készült az estére, és én is :)

Mindannyian nagyon jól is éreztük magát! Panka is. Mindig volt, aki foglalkoztassa. Mikor a rénszarvasos videót játszottam le, Panni odaült az ölembe, és fennhangon magyarázott: "Nézd, Mamma! Rénszarvas! Keresi a zuzmót!"

Most pedig újra belevethetem magam a mindennapokba: másfél gyerek, suli, munka, háztartás. Emelett megpróbálom egy kicsit átalakítani a lakásunkat, hogy minden a lehető legjobb legyen a második hercegnőnk érkezésére :)