Végre itt volt nálunk a Nagyi! Panni nagyon boldog volt, és ezt bizony rendszeresen hangoztatta is:
"Nagyi, úgy örülök, hogy itt vagy!"
"Nagyi, ugye sokáig maradsz?"
De hát nem is lehetett panaszra oka, ugyanis Nagyi minden óhaját-sóhaját leste. Nagyon sokat sétáltak, játszótereztek, bújócskáztak (ezt Panni még mindig nem egészen úgy játsza, ahogy kellene), fociztak, fára másztak vagy éppen játszottak az erdőben.
Panni a falevelek összegereblyézésében és elszállításában is segédkezett!
Ha bent voltak, akkor pedig babáztak - pelenkáztak, öltöztettek, etettek, altattak. Panka felkészült a kistestvérre :) Kapott egy új babát is Nagyitól, Emi babát. Azóta csak vele alszik.
Svájcból pedig farmos játékot kapott, amiben kicsi és nagy egyaránt örömét lelte!
Még egy csajos-vásárlós napot is tartottunk!
Nagyival még manikűröztek is!
Bementünk az egyetemre is, "kiköltöztem" az irodámból. Panka mégegyszer, utoljára, kiszolgálta magát a szekrényemből és elmajszolt pár kekszet.
Felmentünk a "madárhoz" is, ezt már régóta szerette volna. Eddig mindig csak "villának" hívta, mostmár azt mondja, hogy "madár, csak olyan mintha villa volna" :D
Megsütöttem a legutóbb emlegetett vajas kiflit, nagyon finom lett. Panni azonnal megevett belőle kettőt, saját készítésű eperlekvárral.
De azért abban maradtunk, hogy a "szokásos" sajtos croissant-t jobban szeretjük. Úgyhogy abból is készült egy adag. Nagyinak is ízlett! Panni épp egy ilyet majszolt, mikor bement a szobájába. Utána szólók, hogy a szobába ne vigye be, addig inkább megfogom neki. Erre ő: "Jó, de ne edd meg!"
Néha olyanokat mond vagy csinál, hogy elég nehéz komolynak maradni közben. Valamelyik nap mondom neki, hogy Panni, gyere ide légy szíves, szeretnék mondani valamit. Erre lazán csak annyit válaszol: "Ne mondj semmit!"
Egyik reggel reggeli után ülünk a nappaliban. Panni kipakol a kávézósztalra 4 kis poharat. Az ivókulacsából mindig kiszív egy kis vizet, utána beleköpi az egyik kispohárba. Mikor már mind a négyet "megtöltötte", szól: "Nézd Mamma, csináltam mindenkinek innivalót!"
Vagy amikor megölel engem és a Pappát és azt mondja: "Itt vannak a barátaim"
Vagy éppen megölel és megpuszil: "A Mamma az én szerelmem és a Pappa szerelme"
Panni régóta nem hord itthon pelust, de egy hónapja már az oviba is pelus nélkül jár. Előtte is egy jóideje wc-be pisilt pelus helyett, de azért mi mindig pelenkában küldtük el itthonról. Olyan büszke vagyok rá! Igaz, eléggé elhúzodott a dolog (már tavaly karácsony óta bilizgettünk), de mostmár végre sínen vagyunk. Néha ugyan nincs kedve abbahagyni a játékot és ilyenkor győzködni kell egy kicsit. Éjszakánként azért még rajta a pelenka, de csak azért, mert nem merjük abbahagyni - pedig minden reggel szárazon ébred. Viszont a kaki az mumus nálunk. Eleinte inkább magában tartotta 3-4 napig, minthogy a wc-be intézze el a dolgot. Most viszont egy kicsit furcsa, de jól bevált módszert alkalmazunk: Panni szól, hogy kakilni kell, és fel szeretne venni egy pelust. És ezt tesszük. Elintézi, szól, ha kész van, és jöhet vissza a bugyi. Előbb-utóbb csak leszokunk erről is :)
Azért balesetek megesnek néha. Nagyival épp a konyhában foglalatoskodtak, mikor Pankám a konyhai kisszéken ülve, kenyeret ropogtatva becsurgatott. De nem esett kétségbe, sőt:
"Semmi baj Nagyi! Csak egy kis baleset!" - és ette tovább a kenyerét :D
Egy szintés mókás pisi-sztori:
Bementünk a városba venni pár dolgot, Panni hozott magával mézes teát, azt iszogatta. Látom, hogy negyed óra múlva már teljesen üres a termosza. Persze kérdezgettem, kell-e pisilni, azt mondta nem. Körülbelül egy óra telt el, az élelmiszer-vásárlás kellős közepén jártunk, mikor megszólal, hogy pisilni kell. Olyan bizonytalan voltam, mit is csináljak hirtelen... Mondtam, hogy jó, gyorsan hazamegyünk. Panni erre persze "nem-nem". Oké, tudod tartani egy picit? Nagyon sietünk. "Igen"
Szuper! Gyorsan megyünk is a pénztárhoz, mikor Panni megint szól: "Pisilni kell!" Mostmár tényleg mindjárt végzünk, tudod még icipicit tartani? "Igen"
Fizetünk, ki az autóhoz, be a kisülésbe, máris indulunk. Erre Panni megszólal: "Mamma, pisilni kell és nem tudom tovább tartani!"
Erre Pappa, saját magát meghazudtolva, villámsebességgel kiugrott az autóból, kitépte a gyereket az ülésből, és az autó mellé leguggoltatta. Panni boldogan ül vissza az autóba: "Mamma, képzeld, pisiltem a földre!"
És ami feltette a pontot az i-re, az az volt, hogy hazafelé Panni mondta Pappának, hogy a "Let it go"-t akarja hallgatni. Meg is hallgattuk - és a szövege valami hihetetlenül illett az esethez: "Let it go, let it go. Can't hold it back anymore!" Elég jót nevettünk rajta! :)
Van pár újabb úszós képünk is, bár szeritnem még az előzőket sem mutattam.
Ezek még májusból:
Közben bejutottam nőgyógyászhoz is, mindent rendben találtak, csak azt mondták, pihenjek sokat. A kis pocaklakónk 1800 gramm körül van. Az elmúlt pár hétben kétszer is be kellett mennem a bábához, mert annyira görcsölt a hasam. De mindkétszer megnyugtattak, hogy Babócával minden rendben. A medencém is egyre rosszabb, kezd savam is lenni, a kezeim pedig megint zsibbadnak, de valami hihetetlen módon. Úgyhogy az éjszakai alvás már nem nagyon megy. Ráadásul, mivel az ágyunkat ugye eladtuk, a kinyithatós kanapén már nem is tudok aludni, ott annyira fáj mindenem. Na meg persze, ha Panka éjszaka felébred, és be kell hozzá mennem, alig bírok felkelni. Ezért mostanában egy felfújhatós matracon alszom, Panka ágya mellett.
A múlt héten voltam a 32 hetes kontrollon a bábánál. Utána be kellett mennem az egyetemre, de felhívtam Håvard-t, hogy elmondjam neki, mi volt. Csak azt hallom a háttérből, hogy Pankám norvégul kérdezi Pappát: "Jól van a kistestvérem?" - azt hittem elolvadok!!!
Panni két napot itthon volt az oviból, mert belázasodott. 24 órán keresztül majd' 40 fokos láza volt, szegénykém csak feküdt a kanapén és állandóan elaludt.
Itt a "Kicsi" éppen 32 hetes, a "Nagy" pedig 32 hónapos!
Együtt is kimentünk a játszótérre, igaz én úgy vonszoltam magam. De olyan lelkiismeretfurdalásom volt, amiért én már olyan keveset tudok "aktívan" játszani az én kis tündéremmel...
Annyira imádnivaló ez a csajszi! Egyik este kihozta a kiskutyáját a szobájából, hozott neki ennivalót és odatette Torres tányérja mellé.
Itt pedig éppen "vonatost" játszunk! :D
Panni rajzolt is Nagyinak is és Sapinak is, de aztán inkább megtartotta mindkettőt magának!
Gondolkoztam azon, hogy le kéne vágatni Panka haját. Mindig a szemébe lóg, és soha nem engedi összefogni. Egyik reggel viszont megengedte, hogy összefonjam - ekkor döntöttem el, hogy dehogy vágjuk le azt a gyönyörű kis szöszi haját!
A diplomamunkám holnap, pénteken leadom. Húh, kicsit ez is olyan, mint egy szülés. Na jó, csak egy kicsit. Utána már csak a védésre kell felkészülnöm.
Szerencsére úgy tűnik, hogy Kistestvérnek lassan mindene a helyére kerül. Ruhácskák szépen kimosva a szekrényben, autósülés megvéve. Kórházas bőrönd nagyjából összepakolva. Kicsit megnyugodhatok!
A falmatricákat áttettük a kiságy fölé, Panni pedig kapott két Bogyó és Babócás posztert. Na meg egy nagylány-takarót is, mert az előző már kicsinek tűnt. Igaz ezt is lerúgja magáról... :D
Amíg mi a gyerekszobát elfoglaltuk, Panni feltalálta magát a nappaliban is!
Már csak egy bő hónap és újra itt a Nagyi! Aztán pedig a többiek is!!! És ha minden a terv szerint alakul, akkor másfél hónap múlva a Kistestvér is!
Håvard megjegyezte valamelyik nap, hogy milyen jó lenne, ha ez alkalommal majd elfolyna a magzatvíz. Kérdezem, miért? "Hát, csak, hogy olyan legyen, mint a filmekben!" Szerintem Ő sem örülne túlságosan, ha éppen az új autót "maszatolnám" össze a kórházba menet :D
Egyébként pedig, ugyanúgy, mint Pannival, most is megvoltak a fogadások a szülés időpontját tekintve:
Nagyi: 12.06
Én: 12.14
Håvard:12.16
Gomma: 12.20
Sapi: 12.21
Kíváncsian várjuk a végeredményt :)
A méretek jelenleg a következők: 61 kg és 104 cm pocak-körfogat (eddig +14kg)
Pannival ugyanekkor: 63 kg és szintén 104 cm pocak-körfogat (eddig +10kg)
Végül pedig pár 33-hetes fotó :)
Akkor és most: 2013/2016 :)
