Az idén sem panaszkodhatunk, ugyanis volt egy kis nyarunk most is. Minden megvolt, amit egy észak norvég nyártól elvárhatunk. Még a hosszára sem lehet panasz, majdnem egy hétig tartott. A norvégok sokszor viccelődnek ezzel: "Emlékszel a tavalyi nyárra? Egy szép keddi napra esett." vagy "Csináltál valamit a nyáron?" "Á, nem. Pont wc-n voltam." Szóval ehhez képest az idei hat nap egész jónak számít.
Tehát volt itt minden: rövid nadrág és póló, sőt, még nyári ruha is. Jégkrém, jégkrém, és még több jégkrém. Medencében fürdés a kertben, és kétszer a tengerben (egy tervezett és egy "csak megtörtént"). Egyik nap még a 25 fokot is elérte a hőmérséklet, tehát a "trópusi" meleg is megvolt. Az egy hétig tartó napsütés pedig szaunát eredményezett bent a hálószobákban, amiből Gigi alvásmennyiségét- és minőségét mindenki meg tudja saccolni...
Az elmúlt két hétben zárva volt az óvoda, ezért olyan szerencsénk volt, hogy a "nyár" minden pillanatát együtt tölthettük. Vagyis majdnem. Első héten Håvard volt itthon a lányokkal, második héten én. De lássuk csak, mik történtek.
A nyár kezdetét onnan tudtuk, hogy végre nem kellett sapkát venni.
Az itteni nyárnak az a nagy fenesége, hogy lehet, hogy éppen jó idő van (értsd 16-18 fok), de ha nem süt a nap, vagy éppen északi szél fúj (mint általában), akkor hiába van "meleg", még a kabátot is (kényelmesen) el lehet viselni. De pár napig szerencsénk volt; nap is volt, és déli szél fújt! Lekerült a hosszú nadrág is, így mindenki megcsodálhatta Gigusom "jógyerek" lábait :D
A másik jó kislány, aki tudja, hogy nem szabad átlépni a "kerítést" :D
A magyar barátaink meghívtak minket grillezni. Nagyon jó idő volt, ezen a napon kezdődött a nyár!
A csajok nagyon élvezték!
A képről lemaradt kis magyar csapatunk legújabb tagja, egy (akkor) két hetes gyönyörű fiúcska!
Az evést kavics-dobálással folytattuk.
Aztán valahogy lekerültek a ruha darabok és a lányok már benne is voltak a vízben! (pedig húúúú, de hideg volt!)
Ezen a csodás nyári napon volt Håvard-ral a 12 éves évfordulónk. Az öt és fél év alatt most volt először, hogy a lányok "babysitter-nél" voltak. Na jó, ha leszámítjuk azt a néhány alkalmat, mikor Nagyiék vigyáztak rájuk, vagy ha Köriapunál voltak. A mi drága norvég pótnagyink, Venke (az oviból) bevállalta a lányokat szombat délutántól vasárnap délelőttig. Pedig az egyéves unokájára is ő vigyázott. De a lánykáink nagyon készültek, nagyon izgatottak voltak.
Minden jól ment, de az éjszakának voltak kihívásai. Például, Gigi kiabált Venkének, hogy "Venke gyere, a Panni sír" (hiányzott neki a mamma…). Vagy amikor Panni kiesett az ágyból... Nagyon kukacosan alszik. Mondtam is neki, hogy addig nem is kaphat emeletes ágyat, amíg a sima ágyból is kiesik. Erre megkérdezte, hogy melyik ágyból esik ő ki. Én meg mondtam, hogy hát, például itthon is, a saját ágyából, vagy az ágyból Venkénél. Erre ő: "Hááát, igen..." Aztán Gigi megszólal a háttérből: "De mamma, én utána bentebb mentem!" :D
Mi vacsorázni mentünk, utána végre megnéztünk egy filmet (aminek a végére én elaludtam). Végig aludtuk az éjszakát, a babaőr idegesítő villogása és hangja nélkül. Felkentünk. És csönd volt. Szegény Torres is ott ült a lányok ajtaja előtt, és várta, hogy Panni felkeljen. El sem mozdult onnan, amíg ki nem nyitottam neki az ajtót, hogy lássa, nincsenek itthon. Egy darabig ültünk csendben (mármint Håvard-ral), aztán szavak nélkül is megértettük egymást: együnk gyorsan, aztán menjünk a lányokért!
A következő napokban medencéztünk, trambulinoztunk és játszótereztünk. (és természetesen jégkrémet ettünk)
Az előrejelzés szerinti utolsó meleg napra a tengerpart volt betervezve. Hát, én azért magyar vagyok, na! Olyan hideg volt az a víz! De Panni úgy ment bele, mintha valami mediterrán helyen lettünk volna. Mondjuk a jó az volt a vízben, hogy csak az első két percben hideg, utána már nem érzed (a lábad).
Gigusom óvatosabb volt.
De rövid időn belül megbátorodtak mindketten.
Mostanában mindenkinek ilyen "lábas" képe van - itt az enyém is :D
Pappa mindig talál valami érdekeset!
Egy rövid videó a pancsolásról :)
Kezdett hűlni az idő, még utolsókat rúgott a nyár. Egyre többet voltunk bent. A lányok kaptak egy-egy új ugrálós lovat (egyszarvút), ugyanis az előző, Lüna, sajnos már nincs közöttünk (Panni lyukasra ugrálta).
Pannival moziban is voltunk.
Tegnap elmentünk megnézni a leendő házunk helyét. Utána pedig lementünk a tengerparthoz. Otthonról kabátban indultunk el, de szépen lassan mindenkiről lekerültek.
Mára azonban 6 fokra ébredtünk. (most már tényleg vége a nyárnak). Erre látom, hogy elkezdett pirosodni az eper! (úgy látszik, a norvég fajta a hideget szereti...)
A paradicsom-termésünk jóval meghaladja a tavalyit, nagyon sok van rajta, és csak jönnek-jönnek az újabbak!
A lányok legnagyobb örömére.
Paprikánk is van, három darab már biztosan lesz belőle!
Lesz salátánk is, a rukkolát már esszük, és egy újabb adag hagyma is bújik. Apró örömök a mindennapokban :)
Kovászos kenyerünk is van hétvégenként (hétköznap nem nagyon van időm sütni), és a fermentált zöldségek és gyümölcsök is kisajátították már a hűtő nagy részét :)
Pár vicces szösszenet:
Panni:
- "Mamma, kaphatok valamit enni?"
- "Persze drágám, mindjárt készítek valamit."
- "Jó, csak gyorsuljál, mert nagyon éhes vagyok!"
A lányok elkezdik kibontani a nagy papír dobozt, amiben a két ugrálós egyszarvú van. Nem tudták, hogy mi van benne. Panni tépi fel a dobozt, és izgatott magas hangon azt mondja: "Húú, remélem játék mosógép van benne!"
Pénteken ébredés után a fürdőszobában gyűltünk össze mindannyian.
Én: "Ó, lányok, de jó, ma együtt lesz az egész család!" (gondoltam én arra, hogy Pappa is és én is itthon tudunk maradni velük) Erre Gigi boldogságtól repdesve: "Jön a Nagyi és a Sapi?" <3
Az ágyneműben meg ugye kavicsot találtam mosás közben :D
