Talán ma :)

Mindjárt indulunk a hamarosan-nagyszülők elé a reptérre.
Utána valószínűleg irány Hammerfest, mert hajnali 4.30 óta fájásaim vannak!!! EZAZ :)

40+5

Az éjszaka nem aludtam egy percet sem, nem voltam álmos. Bezzeg reggel, mikor beültem az autóba, majd leragadtak a szemeim. De akkor meg nem volt szívem aludni, mert hát szegény Haavard is álmos volt.
Egész éjszaka vártam, mikor érzem majd az akupunktúra hatását, de semmi.

Reggel 7-kor indultunk Hammerfestbe. Odafele jó idő volt, jól is haladtunk. Még itt vettünk a benzinkúton 5db csokis fánkot, még melegek voltak! Ezt igazságosan elosztottuk: Haavard kapott egyet, én megettem négyet. Haha :)

Először megint ctg-re küldtek, itt minden rendben volt. Pisi +1es, vérnyomás 144/96 (!!!). Utána mentünk ultrahangra. Már előre ijesztgettek, csak nehogy a Kevin nevű dokihoz kerüljek, hát kihez máshoz kerültem volna!? A zselét úgy fröccsentette a hasamra, hogy a nagyrésze az arcomba ment, a másik fele meg a földre... A véráramlás a köldökzsinórban jó, van elég magzatvíz (több, mint 1 liter), minden jól nézett ki. Panni 3-3,5 kiló között van. Mindezt az infót úgy kellett a pasasból kihúzni, mert magától egy szót sem volt. Kérdezte, hogy akarom-e, hogy megvizsgáljon, és kicsit megpiszkáljon odabent, hátha beindul valami. Mondtam, persze. Hát, kiderült, hogy a mi Pannink még egy darabig bent marad, azt mondta egyelőre ne készüljünk szülésre. A méhnyak még 4 cm hosszú. De azért kicsit megpiszkálja. Egyik kezével teljes erőből nyomja lefelé a hasamat, a másikkal már könyékig bennem van, és csak azt mondogatja, hogy nem éri el, nem éri el. Közben én meg már majd lefordultam az ágyról...
Újabb vizsgálat ugyanitt, remélhetőleg másnál, pénteken.

Hát, mit mondjak, csalódott vagyok. Nem erre számítottam...
Na, de nem baj. A felmentősereg már közel van!!! :) Legalább még látnak pocakkal :) Ugye, milyen pozitív vagyok?

Az út visszafelé elég fárasztó volt, mert esett a hó, és elég rosszak voltak a látási viszonyok. De szerencsésen hazaértünk. Viszont akupunktúrára nem volt kedvem elmenni. Inkább majd holnap, ha jobb passzban leszek.
Megyünk a reptérre 11-re :))

Itt van pár kép az útról. A kis templomot már régóta le akartam fényképezni, mert olyan hihetetlen ahogy ott áll egymagában a semmi közepén!

Puszik

40+4

Hát, igen, még mindig egyben...
Bár az éjjel megint történt 'valami'. Másfél órán keresztül 10-és 20 percenként görcsölt a hasam. Gondoltam, hogy EZAZ!, elkezdődött. Épp azon tanakodtam, hogy lassan felhívom a párom, de aztán elaludtam. Másfél óra múlva ébredtem fel, azóta nem éreztem semmit...

Ma vittünk megint pisi-mintát, semmi változás. Rám kapcsolták a ctg-t is, mert mondtam, hogy tegnap óta olyan nyugodt ez a gyerek. A ctg-vizsgálathoz járt két nagy pohár, eszméletlenül édes szörp is, hogy megmozgassa manókát. Azóta (és ez 12 órája volt) él a gyerek ezerrel, ott rúg, üt-vág, ahol csak ér :)
Az eredmény egyébként azt mondták, nagyon jó lett. Legalább emiatt nem kell aggódnunk :)
Kaptam akupunktúrát is, hogy segítsen beindítani a szülést, és, hogy maga a folyamat könnyebben menjen! Hát, én már veteránnak számítok az akupunktúra terén, de a kisujjba-tűszúrás nekem is új volt! És hogy fájt!

Azt mondták, ha érzek valamit ma éjszaka, akkor holnap is visszamehetek még egy kezelésre. Ha semmi hatás, akkor Panni még nem áll készen, akkor csak 2 nap múlva mehetek újra.

Holnap reggel 7kor indulunk Hammerfestbe ultrahangra (hacsak nem vagyunk olyan szerencsések, hogy már az éjszaka menni kell). Szerencsére az idő úgy tűnik jó lesz, úgyhogy csak egy nagyon morcos és álmos férjjel, valamint egy nagyon teli hólyaggal kell kibírnom a legalább két és fél órát. (csak megjegyzem annak, aki még ne járt volna errefelé - haha - hogy itt semmi nincs útközben, ahol meg lehetne állni, csak a pusztaság. És a -20fokos hidegben, másfél méteres hóban, ahol az út mellett még patka sincs, hogy meg lehessen állni, a pisilés nem megoldható!!!
Szóval ez vár ránk holnap. Én azért még bízom a ma éjszakában :)
Mindjárt megesszük az utolsó két szelet tortát, aztán bevetjük magunkat az ágyba. Azt nem is írtam, hogy az elmúlt 3 napban (amióta az altatóval aludtam) olyan álomkóros vagyok, hogy bárhol, bármikor elalszom :) Ezt azért még kihasználom, amíg lehet! :)
Két kép máról (Haavard is rajta akart lenni- haha)

Puszi mindenkinek :)

40+3

Párom tegnapelőtt óta kiöltözve jár éjszakázni. Tegnap éjjel már kétszer telefonált is: "érzel már valamit?" Hát azon kívül, hogy kezdek elég mérges lenni, mivel "nem, még nem érzek semmit", nem, köszönöm, mást nem érzek.

Ma voltunk reggel a bábánál, hát itt is jól felidegesítettem magam! A fehérje még mindig +1es. Ami viszont nagyon bosszantó, hogy a pénteki 125/80-as vérnyomásommal Unn-bába már utalt volna be a kórházba toxémiával, ma, Hilde-bába a 136/82-es nyomásra azt mondta, hogy, ó, ez nagyon jó! ?!?!?!?!?!?!?! Akkor most mi van? Lehet, hogy már a terhességtől lassul az agyam, de nekem ez valahogy nem igazán világos!
És a vicc az egészben, hogy gondoltam én, oké, itt vagyunk egyedül, van időnk (igaz Haavard ekkor már majd lebukott a székről olyan álmos volt) majd én alaposan kikérdezem ezt a bábát mindenről. És ekkor nem egy, hanem két csajszi jött be, hogy húha, ők vajúdnak. (csak hogy tisztába tegyük a dolgokat, egyikük sem én voltam). Szóval, akkor az én időm lejárt, ők szépen megkaptak egy-egy vajúdós szobát, én meg az irigységtől majd szét durranva, hazajöttem.

Ettem is mindjárt egy szelet alma-tortát...

Haavard biztos alszik 5-ig, 6-ig, Torres is egy ideje már kómában van, úgyhogy úgy döntöttem, hogy a mosogatás után én is olvasással és szundizással töltöm el a nap hátralevő részét. Na meg persze kortyolgatom a málnalevél-teát :)

Puszi

Aki bújt, aki nem, Panni mostmár gyere ki!

Hát, elérkezett a hivatalos kiírás napja is. Gyerek még nincs.
Haavard-nak még bő négy órája van, hogy megnyerje a versenyt! De mondtam neki, hogy ne aggódjon, így is az ő tippje volt legközelebb :)

Pedig, mára vártuk nagyon, hogy Krisztivel osztozhasson a szülinapon...

Drága párom is nagyon készült, hogy az éjjel meglesz! Máskor, mikor megy éjszakára dolgozni, mindig melegítőbe meg pulcsiba megy, tegnap este szép nadrágba és ingbe ment :) Hát már mégsem mehetünk szakadtan szülni :)

Ma sütött nekem isteni fini alma-tortát! Hú, olyan jól esett! Mondtam is, hogy ezért nem bújik ki ez a kis csibész, mert imádja a finomságokat, amiket eszek!

Meleg almatorta vanília-jégkrémmel, hmmmm....

Torcsikával is szeretgetőztünk:

Azt majdnem el is felejtettem, hogy az éjjel bevettem az altatót, amit a bábától kaptam. Fél 3ig próbálkoztam az elalvással, és utána úgy döntöttem, egy bogyótól csak nem lesz bajom. Olyan jót aludtam, hogy az csuda! 5 órát egyhuzamban! Ilyen az elmúlt 2 hónapban nem volt! Délelőtt azért elég kómás voltam :) Holnap megyünk be megint a bábához, reméljük, hogy valami tapasztalt, ügyes nőci az ügyeletes!
Még csak annyit, hogy az elmúlt hetekben már annyit néztük a Szülőszoba című programot, hogy már kívülről tudunk mindent! Azt is eldöntöttük, hogy majd milyen jókat viccelődünk meg nevetünk majd a kéjgáztól :) Már csak azt nem döntöttük el, hogy mit játszunk majd a mentőben :)

És végül néhány kép a kisasszonyról, aki mégsem olyan pontos, mint az édesanyja:

Kiírás nr.3

A tromso-i ultrahangos-specialista szerint, Panninak ma kellett volna kibújnia... Hát, még nem bújt ki.

Ma voltunk megint a bábánál, megint egy új nőcihez kerültünk, és kétségkívül eddig a legrosszabbhoz! Nagyon nagy drámát csinált mindenből, úgyhogy nem mondhatnám, hogy túlságosan pozitívan feltöltve jöttünk haza a másfél órás vizit után. A vérnyomásom kicsit magas volt (magamhoz képest), a fehérje a vizeletben megint +1-es, és mikor megemlítettem neki a nyomás-érzést a mellkasomban, rögtön elkönyvelte, hogy hát, ez bizony toxémia. De ennek azért örüljek is, mert a toxémiások gyorsabban szülnek. Dejó!
Le kellett feküdnöm fél órára, hogy pihenés után is megmérje a vérnyomásom. Én szegény Haavard-t sajnáltam nagyon, aki az éjszakai műszakja után csak 3 órát aludt, és utána vihetett engem a bábához, utána meg várhatott, amíg én "pihentem". A nyomásom nem nagyon ment lentebb, de a bába megkonzultálta a kórházi ügyeletes nőgyógyásszal, hogy egyelőre nem kell, hogy befeküdjek. Még szerencse. Ezek után, hallgatná a szívhangot (Panniét), és már az ötödik helyre tette a kis hallgatóját, és nem találta! Na nekem akkor már minden bajom volt! De végül megtalálta. Úgy tűnik, nekünk ez a terhesség ilyen stresszesre lett tervezve, megspékelve hozzá nem értő egészségügyi dolgozókkal...
Összefoglalva az itt történteket, ágynyugalomra vagyok ítélve, vasárnap viszünk be új pisi-mintát.

Ma tárkonyos pipi-ragu levest csináltam, nagyon fini lett, kép most nincs, bocsi.
Ja, és nagyon óvatosan mostam egy adag fehéret. Már csak ki kéne pakolni a szárítóból... :)

Szép hétvégét mindenkinek!
Puszi

A 40. hét is eltelt - kiírás nr.2

Betöltöttük a 40.hetet. A magyar számolás szerint Pankának ma kellett volna érkeznie. Úgy tűnik, jobban hasonlít az apukájára, mint gondoltuk. De azért szívből remélem, hogy nem annyira ráérős, mint ő, mert akkor itt márciusig nem lesz gyerek...

A mai mérési eredmények:
Súly: 64,5 kg - vagyis fél kilóval kevesebb, mint a múlt héten. Ez gondolom az állandó hasmenéstől van, na meg attól, hogy nem nagyon eszek. Boginak igaza lesz a végén, tiszta twilight-os gyerek, lehet tényleg vért kéne innom... hahaha :)
Pocak kerülete: 110 cm - vagyis 2 centivel nagyobb, mint a múlt héten, és 6 centivel nagyobb, mint egy hónapja. Növögetünk, növögetünk :)

Íme a pocak-fejlődés :) Ráklikkelve kijön nagyban!

Haavard-ral beszélgetünk az éjjel:
-Én: Tudod, Haavard, azért félek ám eléggé. De főleg azért, mert nem tudom, hogy hogy lesz, mint lesz, mennyire fog fájni...
-Haavard: Persze, hogy félsz. Ez lesz az első alkalom, nem tudhatod, hogy mit várj.
-Én: Pedig én elolvastam minden létező irodalmat...
-Haavard: De, tudod, Dóri, ez pont olyan, mint a légypecázás. Nem lehet könyvekből megtanulni! Erre születik az ember!
Én ezen azóta is nevetek, olyan jól jött ki! :))

A mai vacsi sült pisztráng volt, párom készítette:

Nagyon fincsi volt! A baj csak az, hogy nem sokáig maradt bent, már megint, sajnos...

Itt van még néhány ma készült kép:

Úgy gondoltam, kicsit izgalmasabbá tehetnénk a dolgot! Már a szülés időpontját is találgatta a család (Anya:01.30, Apa:02.10, Papi+én:02.12), de itt már csak Haavard van versenyben (02.15).
Szóval a következőre lehet mostantól fogadni:
 - Hol fogok szülni, és hogyan jutunk el oda? -
   a) Hammerfest, saját autóval
   b) Hammerfest, mentővel
   c) Hammerfest, helikopterrel
   d) Ezek egyikére sem lesz időnk, helyben szülünk Altában

Én az utolsó variációban bízom minden erőmmel, de szerintem mentővel küldenek minket Hammerfestbe.

Sok sikert, jó szurkolást! :) Puszi

Kiírás nr.1.

A hivatalos lombik-számítási-módszer szerint mára voltam kiírva.
Ezáltal üzenem mindenkinek, hogy ezek szerint, ez a weboldal nem jó!!!http://www.ivf-infertility.com/calc_preg.php

Egyébként minden rendben, jól érzem magam (ha leszámítjuk azokat a dolgokat, amikre állandóan panaszkodom) a hangulatom jó! Még sétálni is voltunk kint kicsit!

Az elmúlt 3 napban nyitott ablaknál aludtunk, mivel nagyon enyhe volt az idő (a hőmérő szála egészen +2 fokig felkúszott!). Haavard ragaszkodott hozzá, hogy még egyszer, a télen utoljára, mielőtt Panni megérkezik, hagy aludjunk nyitott ablaknál. Egészen a 3. éjszakáig nem is volt gond, mikorra megint fagy lett odakint. Hát, hagy ne mondjam, hogy egész éjszaka olyan szorosan bújtam a páromhoz, ahogy csak tudtam, mert nem volt valami melegem! 5 fok volt a hálóban! Persze másnap kaptam a panaszáradatot, hogy nem tudott miattam aludni, mert úgy össze voltunk melegedve! Én azért hajnalban becsuktam az ablakot, és pár órája még a fűtést is felkapcsoltam... :)

Esténként olvasok, mert általában kettőnél hamarabb nem birok elaludni. Miután szerintem az összes létező magyar és norvég irodalmat is elolvastam a terhességről, szülésről, valamint kitanultam a csecsemő és a kisgyermek ápolását, testi-lelki-szellemi fejlődését egészen 6 éves koráig - úgy döntöttem, most már jó lenne csak valami könnyűt olvasni, amire nem nagyon kell odafigyelni. Szóval ami pont arra jó, hogy az agyam egy kicsit kikapcsoljon, elterelje a gondolataimat és elálmosítson. A második este után rájöttem, hogy a Szürke ötven árnyalata nem éppen az erre legideálisabb választás volt... Úgyhogy most újra elkezdtem Fábián Janka Emma trilógiáját.

Mostanában állandóan a neten keresgélek, milyen jelek utalhatnak a szülés közeledtére. Hát, üzenem mindenkinek, hogy nem érdemes fórumokon olvasgatni. Mert én az összes "tuti-biztos" jelet produkálom már több, mint egy hete. A hasmenéstől a hányingerig, az erős menstruációs görcsöktől az alhasi szurkálásig mindent! Sőt, ma reggel már egy kis rászáradt tej volt a bal mellbimbómon. Persze párom rögtön egy poénnal ütötte el ezt is: látod, már a kaja is kész van, most már igazán kijöhetne! :) Mert persze kapom ám a sürgetést az ő részéről is, mert holnap (csütörtök) éjjel megint kezd dolgozni. 4 éjszaka megint egyhuzamban. És persze sürget, mert neki már úgy nincs kedve dolgozni menni... :) úgyhogy az éjszaka jól bele kell, hogy húzzak... :)

Ma az én drága férjem főzött, tésztás-jambalaját. Én meg a keze alá dolgoztam és szeltem-vágtam - mondván, hogy én úgysem érzem, ha véletlenül megvágom valamelyik ujjam - haha :) Most nézem csak a képen, hogy a kukoricát kifelejtettük! Azt még képzeljétek bele :)

Más most nem jut eszembe. Este 10 óra van, párom meccset néz, én meg szerintem olvasok.
Puszi mindenkinek a nagyonterhes Dóritól! Cupp

Várunk és várunk...

Még ma reggel is erre a látványra ébredtem:

És arra gondoltam, hogy akármennyire is szeretném, hogy végre kibújjon a hercegnőnk, azért a pocak az hiányozni fog, nagyon!
<3

Párom reggel megbeszélésre ment a munkahelyére. Tudni kell, hogy főleg nőkkel dolgozik együtt. Mikor meglátták az autóban a bébiülést, rögtön izgatott lett mindegyik, és kérdezgetni kezdték, mikor jött a baba. Haavard mondja, hogy hát, még nem jött... Erre jól kinevették, és értetlenkedtek a gyereküléssel kapcsolatban, mit is keres ez az autóban. Ő meg mondta, hogy a felesége szereti, ha a dolgok időben készen állnak. Még jó, hogy nem mondta, hogy az az ülés már 3 hete az autóban van :)

Sikerült a jövő hétfői "túlidős" hammerfesti kontrollt áttetetni keddre, így Haavardnak nem kell egy éjszakai műszak után egész nap ébren lennie és vezetni két és fél órát oda meg vissza. De nagyon reméljük, hogy erre a vizsgálatra már nem lesz szükség! Egyébként, ha Panni itt születik, elmondhatjuk, hogy a világ legészakibb kórházában született!! Jó, mi?!

És még egy pocakos kép mára:

Úgy tervezem, hogy az éjjel szülök, úgyhogy holnap lehet, hogy nem jelentkezem :) Puszi mindenkinek!

Még mindig egyben...

A mai nap is elég eseménytelenül telt.
Az éjjel nem bírtam aludni, de már meg sem lepődtem rajta. Nagyon fájnak a kezeim, az ujjaim majd szét robbannak. Viszont a pozitív oldala ennek, hogy egyáltalán nem érzem ott, ahol megégettem. A hólyag lelappadt, aztán megint felpúposodott. De nem fáj :)

Már nem birok enni sem. Nem vagyok éhes, ha eszek is, hányingerem lesz utána. Úgyhogy energiám az nem sok van. Estére csinálok egy kis tejberizst, hátha az lecsúszik :)

Amíg a bébi megérkezik, érjétek be pár képpel az elsőszülöttemről :)

Norvég anyák napja - erről lemaradtunk...

Bár még nincs vége a napnak, de azt hiszem, hogy erről az idén lemaradtunk.
De akkor már így magam helyett beteszek egy linket Hildéről, anyák napja alkalmából:
http://www.nordlys.no/vis/personalia/greetings/3645105

Az éjjel csak négyszer voltam ébren, ami nagy szó! Azt merem mondani, hogy egész jól aludtam. Végre.

Az ujjaimat már annyira nem érzem, hogy alig bírok gépelni... Ráadásul, kitaláltam, hogy csinálok egy kis karamellás tejet. Minden jól is ment, egészen addig, amíg észre nem vettem, hogy az én szegény, érzéketlen mutatóujjam az edény oldalán pihent meg. Nem éreztem semmit, de mire észbe kaptam, egy új ujjpercnyi hólyag nőtt ki az ujjamon. Nem segített azon semmi, se hideg víz, se jég, se kék-kenőcs... Elég béna voltam, tudom... Szegény kicsi ujjam...

Torkám alatt beszakadt a kiselejtezett éjjeliszekrény, úgyhogy azt hiszem itt az ideje, hogy kivágjuk a teraszra...

Elég idegesítő, hogy bárkinek telefonálok, akár én, akár Haavard, mindenki köszönés helyett azt kérdezi, "beindult a szülés?" "na, úton vagytok már?" "megvan már?" "lehet gratulálni?"... Nem, még nem lehet, és az sem segít, mikor egyfolytában kérdezgetik, mikor lesz már meg. Mert bármilyen meglepő, én sem tudom!!! És én is türelmetlen vagyok ám, nem csak a családtagok meg a barátok!!! Igyekszem, jó? Ígérem, mindenkit értesítünk, csak hagyjátok abba a kérdezgetést!!! Légyszi!

Addig is, érjétek be ezzel. Ma láttam a tv-ben, és utána fél órát bőgtem:

 Holnap, ugyanitt :)

Egy fárasztó szombat

A nap híre: érzem a kisujjam! Mindkettőt!!! Karácsony óta először! Viszont a többi extra-nagyon fáj!
Az éjjel semmit nem aludtam. Kiolvastam egy könyvet, tv-t néztem, elég sok időt a toáletten töltöttem. Mert miért is ne, ment a hasam. Úgyhogy a bébi-popsikenőcs kipróbálva:)
Az alvás sajnos napközben sem ment, úgyhogy olyan vagyok, mint akin átment az úthenger...

De napközben végre kisütöttem a sajtost!

 A nagy része már rögtön sütés után el is fogyott, mert a párom szerint a sajtos csak melegen jó :)

Ma eléggé fájt a gyomrom, gyermekem biztos labdának nézi, mert egész nap rugdossa! Emiatt napközben nem nagyon bírtam enni, de mostanra már jobb lett.

Megmostam a hajam! HURRÁS! A szülés előtt most utoljára. És nagyon fárasztó volt! A törülközésben úgy leizzadok, hogy utána kezdhetném az egész zuhanyzást elölről! Haavard levágott egy bő 10 centit a hajamból, úgyhogy most nagyon újhullámú az alja! :)

Drága párom ma azt mondta, hogy nem is tudja elképzelni, hogy ennél jobb napja legyen. A focimeccs jól végződött, közben sörözött meg meleg sajtost ropogtatott. És nagyon elégedett volt :)

Szóval nagyon fáradt vagyok, remélem az éjszaka és a holnapi nap jobb lesz.

Holnap norvég anyák-napja...

Még 8 nap...

Hát, az éjjel azt hittem, hogy szülünk! Görcsölt a hasam elég rendesen, Haavard már elkezdte lejegyzetelni, milyen sűrűn jöttek a "fájások". Szegénykém kitöltött magának egy pohár bort, de nem merte meginni. Mert hát mit szólnak, ha úgy állítunk oda a szülőszobába, hogy ő össz-vissz 4 órát aludt, ráadásul piás is :) De pár óra múlva elmúltak a görcsök, azóta semmi.

Voltunk a bábánál. Panni feje, ha ennél lejjebb lenne, már kikukucskálna! Úgyhogy a pozíció már megvan! De már így van lassan 2 hete, úgyhogy gondolom ez nem sokat jelent. Hallgattuk a szívhangot is, és olyan édes volt, mert közben a bába néha megbökdöste, és olyankor mindig hallottuk, hogy párat gyorsabban ver a kis szívecskéje!
A fehérje-szint szerencsére nem emelkedett, és harmadik mérésre a vérnyomásom is barátságos értéket mutatott.
Kaptam megint akupunktúrát, már a harmadik bábától. Mondtam is neki, hogy mind a hárman máshova szúrják. Érdekes, kíváncsi vagyok melyikük szúrja jó helyre! De remélhetőleg ma éjjel jobban alszok majd. Ajánlott egy altatót is, mivel nagyon keveset alszok, de inkább kibírom anélkül.

Haavard-nak vettünk ma füldugót! Remélhetőleg ő is jót alszik ma! :)

Íme a 39.hetes pocakos képek:

Kicsi a kép, de ha ráklikkeltek kijön eredeti méretben!

Ma végre begyúrtam a sajtost, ami nagy szó, mert nem érzem egyetlen ujjamat sem. De biztos jó lesz, mert a nyers tészta isteni volt :) Majd holnap délelőtt kisütöm.

Isteni vacsoránk volt, Haavard készítette! Majd 9 hónap "kéksajt-megvonás" után rájöttünk, hogy szósznak simán meg lehet csinálni a kék-penészes sajtot is, csak legalább 70fokra fel kell melegíteni, legalább 5 percre. Annyira hiányzott már ez az íz, úgy bekajáltam a kéksajt-szószos csirkemellből! Hmmmm...

Mivel Torka-bébi több, mint két hete nem kapott nasit a hasmenése miatt, ma nagyon boldoggá tettem:)
Végre 3 napja szépet kakil (bocsi a részletekért) és ma kivételesen ezt a szépséget a wc-jében helyezte el, ma Shebát kapott vacsorára!

Hát, mára azt hiszem ennyi lenne, más most nem jut eszembe.
Ha holnap nem jelentkeznék, akkor biztos szülök! :)
Fingers crossed :)

Eltelt 39 hét...

Betöltöttük a 39. hetet is.
Súly: 65kg (nem híztam 2 hete - HURRÁS)
Pocak kerület: 108 cm (az elmúlt héthez képest +2cm)
A nagy-ütemű pocaknövekedésnek köszönhetően gyűlnek a csíkok a testemen. Lassan már úgy nézek ki, mint egy zebra! Tudja valaki, hogy a zebrák mennyi ideig terhesek? Hahaha :)

Az éjjel felhívtam az ügyeletes bábát (bárcsak már más miatt hívhatnám, na mindegy, ne legyek türelmetlen). Szóval 130 volt a vérnyomásom, ami az én átlagos 95/60-hoz képest nagyon magas. Na meg a +1-es fehérje a vizeletben, tiszta toxémia-frászom van. De a nagyon kedves hölgy megnyugtatott, azt mondta 140-ig nincs baj, meg a 'perem' is jó. Ettől függetlenül én félóránként mértem egész éjjel.

Már megint nem aludtam az éjszaka, és napközben sem nagyon. Nem sok energia van bennem. Kézfájás, derékfájás, medencefájás, hátfájás és bordafájás. Az áldott állapot fogalma kezd átértékelődni. Viszont az asztmám egész jól van, most már egyre sűrűbben kapok levegőt! Hahaha! Milyen 'mokkás' hangulatban vagyok ma!

A párom kezdi átértékelni a kapcsolatunkat, már nem tud velem egy szobában aludni (még mindig azt állítja, hogy horkolok). Úgy próbált meg reggel elaludni, hogy bedugta az ujjait a fülébe és magára húzta a párnát meg a takarót... Holnap veszünk neki füldugót.

Ma végre láthattuk a fürdőszobában az első napsugarakat 4 hónap után. Szeretném ezt a fantasztikus élményt megosztani mindenkivel.

Még biztos beletelik egy pár hétbe, mire a nappaliba is besüt.

A tortám bizony tegnap elfogyott, úgyhogy ma elnyalogattam egy fél doboz mogyorókrémet :)

Engedjétek meg, hogy megosszam a napi bölcsességet új családom legpozitívabb és mindig biztató megjegyzésekkel szolgáló tagjától (aki ebből nem vágja, kérdezzen rá). Szóval, szerinte jobb ha hozzászokok ahhoz, hogy fáj itt is ott is, mert a gyerek úgyis sokkal később jön majd, nem a kiíráskor, és sokáig fogok még szenvedni! Olyan jó, amikor pozitív gondolatokkal indul a nap! :)

Holnap megyünk 2-re a bábához, mindenki szorítson, hogy a pisi-minta jó legyen!
Ezenkívül holnap - kb. egy hónap után - talán végre ráveszem magam, hogy begyúrjak egy sajtost :)
Újabb pocakos-képek holnap :)

Még 10 nap...

Vagy 9, vagy 8, vagy 7, vagy ki tudja mennyi!

Mert bizony nem azért nem jelentkeztem tegnap, mert gyarapodtunk. Haha, jól megvicceltem mindenkit, ugye? A tegnapi nap nem volt valami jó, nem bírtam éjszaka aludni, és a napközbeni szundi sem ment. Persze próbáltam is ébren maradni amíg Haavard aludt, mert állítólag a hálószobában zavarja az én nappaliból-jövő horkolásom! Azt mondja, hogy az elmúlt hetekben elviselhetetlen lett, és ilyet még nem hallott... Hm, érdekes :)
Sajnos ma éjjel sem aludtam. A kézfájás már olyan méreteket öltött, hogy kínomban a falhoz csapkodom őket - mármint a kezeimet. Ilyenkor a párom megkérdezi, hogy ettől jobb-e. Hát nem jobb, de legalább hátha fokozódik a vérkeringés...

Torresnek bizony nincs gondja az alvásra, egész nap nem is látom. Vagyis csak ennyit látok belőle:

Az étvágya még mindig nem a régi, de úgy néz ki, hogy a hasmenés abba maradt végre.

Még kb. 24 órát kell kibírnom, és utána szülhetek - mondja az én drága férjem. Utána itthon van egy hetet, úgyhogy az elkövetkező hétben nagyon össze kell, hogy szedjem magam! Mindenki küldje a "gyerek-kihajtó-energiát"! Iszom a málnalevélteát, tegnap megettem egy fél ananászt (mert azt olvastam az is jó), meg térd-hajlítva megyek körbe-körbe a lakásba...:) A fűszeres indiai-kaja is megvolt 2x, másra meg nem tudom a párom rávenni (+18). De most már igazán történhetne valami! Haavard azt mondta tegnap reggel meg ma reggel is, mikor megjött a munkából: de ügyes vagy, hogy az éjjel még nem szültél meg. Mondom én, persze, minden este úgy feküdtem le, hogy jó erősen összeszorítottam a combjaimat, azért :) 

Az idő egész enyhe lett, a következő hétre nem is mondanak hidegebbet -10foknál! Tavaszodik:)
Behoztam a postát, ilyen volt az idő:

 Ilyen messzire kell elmenni a postaládához! Nekem ez is kb. 10 percbe telik, mert csak totyorgok, úgy csúszik az út!

Nagyjából rendbe tettem a fürdőszobát is, már csak a lefolyótisztítót kell beleönteni a lefolyókba, de az olyan büdös, hogy azt inkább a páromra bízom :)

Mivel trendi blogos lettem, azt hiszem éppen itt az ideje egy ilyen "tükrös" képnek. Mert hát egy igazi blog nem is blog enélkül:)

  Egy újabb vicces, nevezzük kulturális-megjegyzésnek: drága anyósom megkérdezte, hogy hát miért nem vágattam még le a hajam, mindjárt szülök?! Mert hát, azt ugye hosszú hajjal nem lehet. Meg egyébként is, utána úgyis kihullik... Hát, én egyelőre így hagyom, aztán ha majd megkopaszodtam teszek fel róla képet:)

Meg majd én is úgy csinálok, mint a dédimama: egy évben csak egyszer mosok majd hajat, és akkor is hagyom majd a napon megszáradni! (Dorcinak üzenem a szomszédba, hogy csak vicceltem, sűrűbben fogom ám mosni!)

Vacsira halpogácsát csinálok, pikk-pakk kész lesz, úgyhogy nem kell sokat vacakolni vele. Párom 5 körül kel, addigra meg lesz :)

PS: Küldjétek az energiát!!!