Az elmúlt két hétben volt pár nagyon szép, enyhe, már-már majdnem melegnek mondható napunk. Sokan viccelődnek is vele, hogy az idén már megvolt a nyár. Håvard is megjegyezte, hogy milyen jó, hogy az idén pont hétvégére esett a nyár, csak kár hogy neki pont dolgoznia kellett.
A "meleg" hatására az a hihetetlen mennyiségű hó szinte egyik napról a másikra elolvadt. Valószínűleg ez volt az oka a hatalmas földcsuszamlásnak, aminek a borzasztó képsorai bejárták Európát. Håvard munkatársa filmezte le, ez volt az a videó, ami bejárta a nemzetközi médiát. Ő még éppen az utolsó pillanatokban el tudott menekülni. A gyönyörű házát elvitte a folyékonnyá vált tengeri agyag.
24 órával a földcsuszamlás előtt megosztott Facebook-on egy képet egy hatalmas repedésről ami a házához vezető úton keletkezett.
Szerencsére emberéletet nem követelt, és az egyetlen kutyust is sikerült kimenteni, akit elvitt a víz. Azóta nagy erőkkel "takarítják" a romokat.
Csupán néhány nappal később hatalmas áradás kezdődött, és azóta is tart. Rengeteg folyó kilépett a medréből, kisebb hidakat is elvitt, sok embert evakuálni kellett. És még nincs vége.
De hála Istennek, velünk minden rendben! Bár azt azért hozzá kell tennem, hogy így utólag kiderült (számomra legalábbis csak most derült fény erre), hogy Alta nagy része ilyen tengeri agyagra épült - többek között a mi egész szomszédságunk... Remélhetőleg ez a katasztrófa arra jó volt, hogy mostantól (egy darabig) nagyobb figyelmet fordítanak majd a megelőzésre. Altában eddig két fölcsuszamlás volt, 1968-ban és most.
Most térjünk át egy kicsit vidámabb témára. Voltunk a tengerparton kirándulni, pecázni, kavicsot dobálni. Szép idő volt, napos, és csak enyhe szél. Koala még fára is mászott.
Volt itt pecázás,
Gigi is kipróbálta,
sőt, még kagylót/kavicsot is gyűjtöttünk/dobáltunk.
Észak-Norvégia egyes számú szabálya kisgyermekes családoknak: ha süt a nap, jégkrém van! (mondjuk télen is eszik, pedig akkor nincs is nap, hmm...)
A távolban látható a "tipikus norvég", aki derékig áll a 6 fokos vízben, és tengeri pisztrángra feni a fogát.
Délután pedig megtartottuk az idei év, és az új otthonunk első grillezését. Az nálunk teljesen természetes, hogy kint grillezünk és bent eszünk, mert kint nincs elég meleg. :)
Koala is fázott:
Pár nap múlva játszóteres napot tartottunk. A mellettünk lévő két játszóteret és az iskola mászókáit is leteszteltük.
Panni egy hétvége leforgása alatt két születésnapi partira is hivatalos volt, természetesen a koronás előírásoknak megfelelően kint volt megtartva mindkettő.
Addig mi Gigivel reggel kenyeret sütöttünk,
utána rollereztünk.
Elfáradtunk.
Később a rollerről a háromkerekű kisbiciklire váltottunk. A házunktól egy elég nagy lejtőn kell lemenni, ezért Gigit vissza kellett tartanom egy kicsit, hogy nehogy nagyon begyorsuljon. DE valahogy mégis előre billent a biciklivel, és meg átestem rajta. Gigi rám esett, neki nem lett baja, de én iszonyatosan bevertem a lábszáram a vas biciklibe. Estére kétszeresére dagadt a lábam a "tricikli-balesetem" után, de mára, egy kis lila foltot leszámítva, teljesen jól van. A nagy ijedtségre való tekintettel vettünk később egy-egy jégkrémet. És nagyon fáztunk! Koala is!
És utána megint kidőltünk.
Este a lányok kórházasat játszottak. Mielőtt lefeküdtek aludni, a babákat szépen elhelyezték a kórteremben. Az este folyamán azonban érkezett egy új beteg. :D
Másnap Panni show-t tartotta, ahová nagy szerencsémre én is hivatalos voltam!
Ő is tud ám tündérien aludni, főleg a mi ágyunkban!
Nem is tudom, hogy írtam-e, de egyik este kizuhant az ágyunkból (ami meglehetősen magas). Csak annyit mondott "Jól vagyok mamma", visszamászott és aludt tovább. Másnap Gigi esett ki az ő ágyából. Veszélyesek az éjszakák errefelé. :D
Nagyon kreatívok a lányok mostanában. Panni például amőbát készített, amit meglepően ügyesen játszik.
Az óvodában pedig bicikli-ugratót készített!
Másnap pedig babaházat!
Itthon pedig Kis Jézust!
Gigi kamiont készített!
De az óvónénik is kreatívak ám!
Az óvodával gyakran vannak a tengerparton, és olyankor mindig nagy csomagot hoz haza nekem. :)
Olyan furcsa, Panni valahogy olyan nagylány lett az iskolai nap óta! Eddig is mindig nagyon jó testvér volt, de azóta valahogy méginkább gondoskodó lett. Mindenben segít Giginek (már amikor hagyja), félti, óvja, figyelmezteti dolgokra, és hihetetlen türelme van hozzá (pedig Gigi néha nagyon nehéz eset). Hirtelen olyan komoly nagylány lett. <3
Egyik reggel volt egy kis nézeteltérésem a lányokkal (arra fogtam, hogy keveset aludtam). Aznap délelőtt ezeket kaptam.
Pannitól: "Mama nagyon szeretlek téged bocsánat hogy sírás lett"
Gigitől: "Mamma egy kicsit mérges, és egy kicsit boldog."
Gigi még a szokásosnál is többször van ébren mostanában (valószínűleg azért, mert egy héten csak egyszer kakil, és gyakran fájlalja a pocaját), ezért amikor én már majdnem zombivá váltam, Pappa bevállalt két éjszakát Gigi szobájában a földön (matracon). Első reggel Gigit Pappa mellett térdelve találtam, próbálta felébreszteni, második reggel pedig így:
Aztán volt még egy nap jó idő! Szinte hihetetlen, ugye? :D
Sőt, aztán még kettő! Na, ezeknek az egyike volt a "nyár". +17 fok!
Láttunk még egy nyulat is a teraszról, aki még mindig a téli "ruháját" viselte.
A múlt hétvégén már normalizálódott a hőmérséklet, értsd 8-10 fok van és szürkeség, de nekünk ez sem szegheti kedvünket, még akkor sem, ha egy rendőr rajta kap, hogy két labda volt egyszerre a kezünkben.
Anna tűzoltó is megérkezett.
Gigi: "Mamma, készítek neked egy kávét, úgy látom, szükséged van rá!"
De készült más finomság is.
Aztán haza bicikliztünk.
Orgonasípok:
Torrest is élvezi a napsütést, nem is értem néha hogy nem sül meg.
Tegnap durcás napja volt.
Kotyvasztok kicsit esténként, legutóbb fermentált eperlé és kimcsi készült. Az eperlének akkora sikere van, hogy mikor egy nagy adag elkészül, már kezdeni is kell a következőt, mert így pont "beérik" mire az előző elfogy.
A végére pedig jöhetnek a humormorzsák, két kis humor-morzsától:
Volt pár fonnyadt kiwink és meglehetősen érett banánunk, ezért készítettem belőle egy turmixot (smoothie-t). Gigi megkóstolta, kicsit fintorgott, aztán megkérdezte: "Mamma, ezek a kis sötét darabok azok csokik?" Én meg mondtam neki, hogy persze. Mind megitta! :D
Én: "Lányok, annyira ügyesen elpakoltatok, hogy ezért most kaptok egy-egy pirospontot!"
Gigi: "Mamma, az meg mi?"
Ráírom a nevüket egy-egy papírra, rárajzolom a pirospontokat, aztán odaadom nekik.
Gigi veszettül dörzsöli a piros pöttyöt. "Mamma, az enyémnek valami baja! Ráragadt a papírra!"
Panni:
"Mamma, játszunk boltosat, te vagy a vevő! Jó napot kívánok!"
Én: "Jó napot! Kérek szépen
egy kiló búzalisztet!"
Panni: "Az sajnos nincs."
Én: Akkor kérek egy kiló
tönkölybúzalisztet!"
Panni: "Sajnos az sincs!
Én: "Akkor rozslisztet."
Panni: "Sajnos az sincs.
Ezekben a korona-időkben teljesen kifogytunk!"
:D
Pár héttel ezelőtt tyúkhúslevest
főztem. A kívánós-csontot félretettem, kiszárítottam. Panni húzta a hosszabbat.
Panni: "Mamma, de tényleg
teljesülni fog amit kívánok?"
Én: "Várnunk kell, és majd
meglátjuk!"
Pár nappal később odajött hozzám,
szomorú volt.
Panni: "Jaj, Mamma, bajt
csináltam!"
Én: "Mi történt drágám?"
Panni: "Hát, nem jót kívántam!
Azt kellett volna, hogy kívánjam, hogy legyen vége a korona-vírusnak!"
És akkor hirtelen egyszerre voltam
nagyon boldog és nagyon szomorú is. Egyébként azóta is kérdezgeti, hogy mikor
fog már teljesülni, amit kívánt. Nagyon furdalja az oldalam a kíváncsiság, hogy
vajon mi lehet...
Gigi: "Mamma, tudod, hogy mi a
legveszélyesebb állat a világon?"
Én: "Nem. Micsoda?"
Gigi: "Hát az Anna
Konda!"
Szintén Gigi.
Az utóbbi estéken ő akar olvasni
nekem lefekvésnél. Elkezd norvégul olvasni.
Én: "Gigi, kérlek magyarul
mondd, különben én nem értem."
Gigi: "Jó! Majd egyszer. Majd
ha nagy leszek!"
Én: "Kérlek, csak legalább
kezdd el magyarul!"
Gigi: "Det var en gang - ez
most magyarul volt?"
A legvégére pedig: "Koala karanténban" - Gigi
