2017. október 28., szombat

Kincskeresés, Keresztelő, Kistűzoltó, Körianyu, Kedvencnagyi, Két Kistündér, Kb Kétpercetalszoméjszaka és még Kétszázmásdolog

Szerintem itt északon gyorsabban telik az idő, mint otthon. Mikor legutóbb írtam, olyan pozitív voltam, hogy na, majd most sokkal gyakrabban írok. Erre tessék - eltelt bő másfél hónap...
Ezalatt az idő alatt túlestünk az első három havazáson, az első -10 fokon, az első (20db) megérett málnán a málnabokron, az első önálló úszáson, első gimnasztika órán, első felülésen, első felálláson, és a második keresztelőn. Úgy érzem, ez most megint hosszú lesz...

Kezdeném a málnával. Augsztusban ültettünk egy kis málnabokrot. Minden elvárást felülmúlt a termés. Nem kevesebb, mint 20db málna volt rajta! Az utolsót most szedtük le nemrég. Na de az elsőt! Féltünk nagyon, hogy a hidegben majd nem érnek meg, mert szeptember hűvös és esős volt. De volt egyetlen egy szem, ami kezdett pirosodni. Figyelgettük minden nap, vajon megérett-e már. Már majdnem jó volt, de megegyeztünk, hogy adunk még neki egy-két napot. Két nap múlva megyek ki, és a gyönyörű piros málnánknak nyoma veszett. Biztos leszedte a szomszéd gyerek, az annyira rosszcsont! Nagyon mérges voltam. Eltelt pár nap, gondoltam elmondom Panninak is. Mikor mondtam neki, hogy valaki megette azt a szép piros málnát, olyan sunyin vigyorogni kezdett. Akkor már tudtam, hogy nem a szomszéd kisfiú volt... Olyan boldog voltam, hogy Panka ette meg - és közben olyan lelkiismeret furdalásom volt, amiért olyan mérges voltam a szomszéd fiúra... :D
De aztán mégis megérett még 19, és a lányok kedvükre csemegézhettek.


Szeptemberben kincset kerestünk. Akik a múzeum környékén laknak (mint mi is) kaptak egy-egy térképet, amin öt hely be volt jelölve. Ezeket a helyeket kellett megkeresni egy héten belül, mindenhonnan egy-egy pecsétet hozni, és a végén jutalom járt. Na mi ezt kincskeresésnek hívtuk :)
Panni készített egy saját térképet a biztonság kedvéért.






Minden alkalommal jókat kirándultunk.






És a végén a jutalom is meglett, egy sziklarajzos sál a múzeumtól!

A Tűzoltóságon nyílt nap volt, úgyhogy egy napra tűzoltók is lettek a lányok!






Persze ez a másfél hónap sem telt el betegség nélkül, sőt, kétszer is belefért (nagyon csúnyán köhögtünk mi, lányok), magas lázzal, fülgyulladással és antibiotikummal megkoronázva (én az antibiotikumot kihagytam, de a többi mind megvolt). De az otthon töltött napok is jól teltek.





Szerencsére Panka a "Pulverheksa" című előadásra meggyógyult, színházba mentünk ketten!





Előadás után megvettük a cd-t a történet rövidített változatával, azóta azt hallgatjuk az autóban minden nap. Már az egész család kívülről fújja a dalokat!

Pannus segített sütni is, mint mindig!
Gigi pedig türelmesen várta, hogy kész legyen!

De aztán mégsem bírta kivárni :D

Már szinte mindent eszik, általában azt kapja, amit mi eszünk. Furcsa, de itt azt mondják, hogy mindent lehet nekik adni 6 hónapos kortól, kivéve tejet és nyers halat, húst. Szóval a sushit még nem kóstolta :D A tejtermékekkel (sajt, túró) azért vártunk 10 hónapot, de a kenyeret például már jóideje eszi. A májkrémes és az avokádós a kedvence. Érdekes, milyen különböző a két lány. Panninak nem kellett semmi, csak az anyatej az első 8 hónapban (utána is nagyon lassan indult meg a dolog), Gigi viszont MINDENT akar! És kiabálósan-mérges lesz, ha nem adunk neki abból, amit mi eszünk!

Az oviban barátság-fesztivál volt még szeptemberben, ahol a szülők is ott voltak, és együtt mentünk végig a barátság-ösvényen! A végén baratáság-szivet kaptak a gyerekek!

Mostmár a sarkvidéki sötétség-fesztiválra készülnek, és lámpásokat festenek.
Mert bizony, már igencsak sötétedik, már csak egy hónapot élvezhetjük a napot (már amennyit látunk belőle). De a jó oldala is van ennek :)


Panni fogorvosi kontroll-vizsgálaton is volt, nagyon ügyes volt! Azt mondták, hogy nagyon ügyesen mossa a fogát, csak így tovább. Kaptunk egy doboz fluor tablettát, amit igazából nem tudom, hogy adjam-e neki. Annyi mindent lehet róla olvasni mostanában...

Ez a hiper-szuper nagylány mostmár úszni is tud (igyekszem hamarosan képeket is mutatni). A hét legstresszesebb fél órája, amíg a medencében vagyunk. Ugyanis Panni többnyire a víz alatt van. Csak úgy löki el magát tőlünk, ha segíteni akarunk neki. Már a hátán is egyedül lebeg - és annyira élvezi! Gigus is nagyon szeret a vízben lenni, és csak úgy ugrál a kis popójával :)




Éppen úszás előtt történt az öltözőben (szeptember 26.-án), hogy amíg én tusoltam, letettem őt a tusoló előtt a földre (mindig így csináljuk), és egyszer csak feltolta magát a hasáról ülésbe! Szerintem fázott a kis pocakja, azért volt olyan motivált, de a lényeg, hogy felült!!! Kb egy hét múlva otthon is rájött, hogyan is kell :)

Nagyon érdekes teknikája van, mert behúzza az egyik lábát maga alá, és valahogy felugrik :D Párszor már kipróbálta Panni "spárgás" felülési módját is. Kúszni is hihetetlenül gyorsan tud! Sőt, még tapsol is :) Viszont visszavisszük ahhoz a fizioterápiás hölgyhöz, akinél korábban is volt már, mert kicsit féloldalas a drágám. Hétfőre kaptunk időpontot. De aktívnak aktív, semmi kétség nem férhet hozzá :D



Betöltötte a 10 hónapot, 7520gramm és 68 centi - igencsak apró :) Kíváncsi vagyok, mit mondanak majd a következő kontrolon novemberben. Fogunk még nincs, de az elmúlt hetekben picit több a nyála, úgyhogy lehet, hogy hamarosan kibújik valami. Viszont az éjszakáink valami szörnyűek. Mostmár ott tartunk, hogy Gigi negyedóránként ébren van, sikítva-sírva ébred. De amint kiveszem a kiságyból, a karomban elalszik. Én már alig élek. Vérben forgó szemekkel járok dolgozni, nem tudom, mit gondolnak rólam :D Az elmúlt 3 hétben Panni is többször bejött a hálószobánkba az éjszaka közepén. Én persze valami eszméletlenül megijedek, minden alkalommal, mert olyan csenben jön, hogy nem ébredek rá fel. Csak arra, hogy elhaló hangon azt mondja "Mamma, mammaaa". Kinyitom a szemem, és egy pillanat alatt felülök, erre ő ott áll az ágy végében. Vagy ami még jobb, ott ül mellettem 10 centire! "Mamma, fordítsd meg a párnám és a takaróm". Ezt eljátszuk éjszakánként kétszer - mégis mindig megijedek :D Ma éjjel (a harmadik megfordítás után) azt mondta, hogy nem tud aludni. Mondtam, hogy másszon be mellém. Az éjszaka hátralevő részében úgyj jártunk körbe-körbe az ágyban mind a hárman, mint az óramutató. Mindig épp oda feküdtünk, ahol Panni helyet hagyott :D

Használatba vettük az idei téli-ruha-kollekciót is :)
Végre megérkezett Nagyi és Gomma is! Pannikám minden másodpercet kihasznált a játszásra, Gomma és Nagyi pedig minden nap jól kimerült. Na de Gigi sem maradt ki a jóból, ő sem szenvedett hiányt a figyelemből, játszásból, szeretgetésből.






Megkereszteltük Gigust is. Gyönyörű volt a kis hercegnőm. Meg a nagy hercegnőm is!





 












Otthon pedig folytattuk az ünneplést!










Panni elkezdett gimnasztikára járni, és az első alkalommal Nagyi és Gomma is elment vele. Nagyon ügyes volt - és jól elfáradt!




 

Sajnos a rövid látogatás nagyon hamar véget ért. Pannival láttuk a kifutópálya végéről, ahogy felszállt a repülőgép, és Panni zokogni kezdett (azt hagy ne mondjam, hogy én is). Sokára nyugodott meg, még este, és másnap reggel is sírdogált. "Én nem akarom, hogy hazamenjem a Nagyi és a Gomma, azt akarom, hogy maradjanak még itt! Miért nem maradtak még itt? Nekem úgy hiányoznak! Ki fog most velem játszani?" - mindezt zokogva.

A szívösszetörős pillanatokról beszélve... Panni egy pár hete: "Én azt hiszem nem szeretnék több kistestvért." "Miért drágám" "Mert akkor nektek sohasem lesz időtök játszani velem!"

Panni a legszuperebb Nagytestvér, persze Gigi pedig a legszuperebb Kistestvér. Mikor Ragna reggel felébred, Panni bemászik mellé a kiságyba, és ott huncutkodnak együtt :)

Na de napközben sincs ám hiány a szeretgetésből!




Gigusunk már egy ideje próbálja felhúzni magát, és október 22.-én felállt a kiskádjában (hol is máshol?). Máshol még nem állt fel, pedig nagyon-nagyon szeretne! Mindig próbálkozik, és néha olyan mérges lesz, ha nem sikerül neki! :D




Håvard december 1-ig otthon Gigussal (egyelőre várólistán vagyunk az oviban, utána még nem tudjuk hogy lesz), Panni a nagycsoportban az oviban (ahol nem nagyon szeret lenni), én pedig egyengetem az utam a jövendőbeli karierem felé. Hát, így állnak most Aamot-ék :)