Advent második hete - Télapó, korcsolya és koala-láz

Úgy látszik, ezen a héten mindenki nosztalgikus hangulatban van. :)

Mennyi minden történt az elmúlt héten is! Nem is csoda, hogy mindannyian olyan fáradtak vagyunk. Persze, az időjárás sem segít a dologban. Két napig -14 fok volt, utána két napig +3. Borús, sötét, még a hó sem esik. 

Feldíszítettük a karácsonyfát! Korai volt, mert Gigi szülinapját meg szoktuk vele várni. De már úgy várták a lányok, és látják azt is, hogy a legtöbb házban már áll a fa, úgyhogy beadtuk a derekunkat (na jó, nem kellett nagyon erősen győzködni). 

Az avokádót csak azért fényképeztem le, mert nagyobb, mint a karácsonyfa. :) Egyébként eléggé haldoklik szegény. :(

Kreatívkodtunk is egy kicsit, ugyanis az adventi naptárban egy-egy jegesmackó várta, hogy két-két ügyes kéz elkészítse.

Ötödikén este természetesen mindenki jól kipucolta a csizmáit. Pappáé nagyon piszkos volt! :D

Reggel aztán jött a meglepetés! Egy-egy mikulást, mandarint és valami apróságot szokott hozni a Télapó, viszont az idén két nagy csomagot is itt hagyott. Gigi csomagja volt a legnagyobb, amire persze ő magabiztosan megjegyezte, hogy ő biztos nagyon jó gyerek volt az idén, mert hát nézzük meg mekkora csomagot kapott! :D Egyébként új ágyneműhuzatot hozott a lányoknak a Télapó, Gigi kapott egy új nagylány-takarót és nagylány-párnát is. A Télapó azt hitte, hogy ha nagy takarója lesz, akkor biztos nem lesz egész éjszaka kitakarózva. Hát... a Télapónak sem lehet mindig igaza...

A nap legvilágosabb részében korcsolyázni mentünk. A lányok most próbálták először, olyan jó volt! A lelkesedésükkel szerencsére nincs gond, és egy kis gyakorlással biztos menni fog ez mindkettőjüknek!

Gigi sem maradhatott ki!

Olyan nosztalgikus hangulatom lett a jégen. Jól emlékszem, hogy engem a Nagypapám tanított korcsolyázni. Nem csak engem, hanem négyünket, a négy lányunokát. Istenem, mennyit nevettünk minden télen a jégen!

Mikor már megunták a korcsolyázást, átváltottak szánhúzásba és csúszkálásba. :D 

 

Gigusnak a héten "Mikulás-party" volt az oviban (nem, a mi mikulásunkhoz semmi köze sincs). Ilyenkor "nisse"-ruhába öltöznek, körbesétálják a karácsonyfát (az idén az erdőben), közben énekelnek. Aztán jön a mikulás (akinek az ijesztő maszkjáról már mutattam képet korábban), és név szerint kis csomagot oszt ki a gyerekeknek. Gigi hazahozta a saját csomagját, hogy mindenkinek adjon belőle. <3

Egyébként pedig Gigi születésnapjára készülünk mindannyian. Panni már több meglepetést is készített neki a napköziben.

Mi pedig, rajzolunk, vágunk, színezünk, és igyekszünk mindent észben tartani. Holnap jön négy ovis, a téma pedig mi más lenne, mint a koala. Hogy hogyan fogom a koala-tortát ma este összehozni, azt még nem tudom pontosan. :) Persze szigorú korona-előírások szerint csinálunk mindent, ami szerintem kissé logikátlan. Mármint a szabályok. Gyerek születésnapi zsúrján maximum 5 gyerek lehet meghívva, és kizárólag egy csoportból valók. Ami furcsa, hogy a délutáni foglalkozásokat ugyanúgy tartják mint eddig, 20-30-40-50 gyerekkel, különböző óvodákból, iskolákból. Szóval, 4 ovis barátot hívtunk meg, de így a kis szomszéd barátunkat nem hívhattuk. Ma estére még hátra van egy torta, a dekorálás és a lufik.

És a korona évében mi az, amit elfelejtettem Giginek készíteni? Hát koronát! :D Nem hiszem el! :D

Ma pedig Luca-napot ünnepeltek az oviban és az iskolában is. A "Lucia"-dalt már hetek óta gyakorolják, nálunk mindkét lány ezt énekli azóta. Az iskolában kisorsolták, hogy kinek a fején legyen a korona, és Pannit húzták. Ő ment elöl, koronával a fején. Annyira várta már ezt a napot! Még jó, hogy van egy bennfentesünk az iskolában, és kaphattam egy képet. ;)

A heti manó-csínyek, ugyanis Hópihe most sem tétlenkedett:

Varázspor a tojásra, és csiribí-csiribá...

Kártya-party :)

Tea-party :)

Humormorzsák, vagyis csak egy morzsa, de az nagyon nagy!

Panni az ősz óta a haladókhoz jár úszni. Novemberben átkerült egy nehezebb szintre. Itt már gyakran a mély vízben vannak, amitől Panni eléggé tart.

Panni: "Mamma, tudod mit kellett ma úszáson csinálni?"

Én: "Mit, drágám?" 

Panni: "A 2 méteres vízbe kellett beleugrani, lemerülni, és a medence aljáról egy nagyon nehéz babát felhozni." (az életmentést gyakorolták)

Én: "Hú, Panni, ez elég nehéznek hangzik. Te meg tudtad csinálni?" 

Panni: "Mamma. A vízbe se mertem beleugrani. Szerinted?"

Szerintem vagy öt percig szakadtam a nevetéstől...<3

Advent első hete - manók, csínyek, mézeskalács

Igyekszünk minél jobban ráhangolódni az adventre, lassan gyújthatjuk a második gyertyát is. Aggódóm, mert az idén valahogy elmaradt az az érzés, ami ilyenkor már mindig a társam szokott lenni. Remélhetőleg csak nem ért még ide. Szinte hihetetlen, de alig van havunk. Annak a kevéskének is a nagy része, ami volt, az éjjel elolvadt. Máskor ilyenkor már nagy hó van. A hónak köszönhetően én néha már októberben karácsonyi lázban égek, de az idén nem jött hó, nem jött a hangulat sem. A tudat pedig, hogy nem lehet együtt a család, csak még jobban azt az érzést kelti, hogy "csak legyünk túl rajta, jöjjön a tavasz, a húsvét, és legyünk végre újra együtt". Persze, a lányok miatt (és azért magunk miatt is) igyekszünk mindent a lehető legmegszokottabb módon csinálni. Dekorálunk, csomagolunk, manózunk - és várjuk az adventi áhítatot.

Szokásunkhoz híven, advent első hétvégéjén mézeskalács sütést tartottunk a lányokkal. Új recept volt, és ragacsosabb a megszokottnál (ezért Gigi arckifejezése...).

Advent első vasárnapján pedig mindig mézeskalács-házat építenek és dekorálnak Pappával.

"Gigi, mosolyogj szépen!" :D

A ház már készen áll, csak a kellékek nem kerültek még ki a ház "kertjébe".

December elsejétől új helyen, de a megszokott stílusban újra adventi naptár várta a lányokat. Nagyon meg voltam elégedve az új helyével, szerintem olyan szép lett (mondom ezt teljesen szerényen). Bár Gigi az első reggel megjegyezte, hogy ő kér még valami édességet, mert "nagyon kicsi volt a csoki a naptárban".

Ami viszont újdonság az idén, az a manónk, aki egy hete érkezett hozzánk, és a Hópihe nevet kapta a lányoktól. Van házikója, ami mindig szépül valamivel kívül-belül. A szabály pedig az, hogy gyerek-kéz nem érhet hozzá, mert akkor elveszíti a varázserejét.

Na de milyen csíntalan manó! Íme, az eddigi "rosszaságok".

Utólag észrevettem, hogy az alsó konzerv tonhal volt, na azt ki kellett cserélnem, mert Torres nem hagyta nyugton! 

Néha pedig jön-megy napközben. Mármint a Manó. Torres főleg alszik. És a lányok imádják. Mármint a Manót. És persze Torrest is. :)

Alakul a ház adventi dekorálása is, de még mindig nem pakoltam ki a "karácsonyi-dobozból"... na majd holnap! :)

A lányok részlegét is "karácsonyosítottuk". Utána Pappával megegyeztünk, hogy igazából mindkettőnknek ez a színes égő a "legjobban karácsony".

A lányok ovis mécsesei is az ablakban vannak már.

A lányok ablakaira is ragasztottam, csak azt elfelejtettem lefényképezni.

Panniék a héten mézeskalácsot sütöttek az iskolában is. Vittek magukkal kötényt, sodrófát, mézeskalács-formát. Még kóstolót is hozott haza.

Gigi az elmúlt napokban elég rossz hangulatban volt, és meglehetősen rosszul alszik. Nem is lepődtem meg, mikor így találtam rá az ágyban éjszaka.

Gigivel kincset is kerestünk. A templomban megrendezésre kerülő "4-éves találkozó" a korona miatt elmaradt, de így is elhozták a gyerekeknek a "4-éves könyvet", egy kincses térképet és egy kincsesládát, amiben a világ legnagyobb kincsét kellett, hogy megtaláljuk (Gigi volt az). Itt éppen keresés közben:

Ez is Gigi keze munkája: egy síelő jegesmedve! Teljesen egyedül lett kivitelezve. :)

A karácsonyi képeslapok megírása folyamatban van, az ajándékok csomagolása úgyszintén. Panni segít a címkézésben.

A szombati terv pedig a karácsonyfa feldíszítése, és talán egy kis sütés is. :) Vasárnap pedig adventi gyerek-istentiszteletre megyünk a Sarkifény-katedrálisba. Igaz, lassan gyújtjuk a második gyertyát is, de addig is égjen itt az első - egy kissé morbid formában is, nagyobbik kislányom kezei által. <3

A végére pedig egy kis norvég nyelvismereti óra. Miután Gommával beszéltünk (aki Svájcban él - és már több, mint egy éve nem láttuk), Panni keresi a táskáját, elővesz belőle egy kutyás könyvet, amit a könyvtárból hozott. "Tudom, hogy ebben olvastam valami "svájcosat"". És tényleg: a "svájcos" a bernáthegyi volt, és a hegyi-mentés. :)