2014. május 27., kedd

Panni alszik



Hétfőn Nagyi hazament Sanyi Papához, Körianyuhoz és Köriapuhoz. Kb. 30 fokos hőmérséklet-különbség vágta fejbe szegényt a repülőtéren. Nagyon jó volt, hogy itt volt, jókat sétáltunk, nagyokat nevettünk, na és persze sütöttünk-főztünk. Már alig várom, hogy augusztusban újra otthon lehessünk, és együtt legyen az egész család!








Pankám hétfőn oltást kapott. Kettőt – egyet-egyet minkét gyönyörű combocskájába. És úgy sírt utána, hogy az én újdonsült anyai szívem majd’ megszakadt. De szerencsére hamar megvigasztalódott, és 24 óra elteltével semmi jele nem mutatkozott mellékhatásnak – remélem már nem is fog. Alszik és eszik, mikor ébren van pedig játszunk. Egy kis hőemelkedése van, de úgy tűnik, nem zavarja.
Elaludt a ruhám ujján:

Hétfőn voltam a rendőrségen is, mert lejárt a tartózkodásim. Remélhetőleg most megkapom a letelepedési engedélyt, és nem kell többet ezzel foglalkozni. Mert a bürokrácia itt is szörnyű! 5 évre visszamenőleg még arról is papír kell nekik, hogy mikor vettem levegőt! De úgy néz ki, hogy sínen van a dolog. Fingers crossed!

Az én kis drágám végre megtalálta a hüvelykujját, és mostmár egyre többször előfordul, hogy csak azt dugja a szájába, nem az egész öklét, esetleg mindkét öklét.

Viszont a kaki, na az csak három naponta jön. A tegnapi adag új rekordot döntött. Ha nem kaptam volna sokkot, mikor megláttam, hát bizony Isten, lefényképeztem volna. Mert eszméletlenül sok volt!!! A bukéjáról meg ne is beszéljünk…

Több ismerősömnek lesz az elkövetkező pár hétben babája, és olyan nagyon átérzem az izgalmukat! Édes Istenem, én milyen türelmetlen voltam két héttel a kiírás előtt. Aztán Panni még ráhúzott két hetet. És milyen nagy csajszi lett már! Olyan nehéz, alig bírom a vállamra feltenni büfizni.


Egyre ügyesebben tartja a fejét hason fekve, már nem kezd el rögtön sikítani, mikor hasra fektetjük. És ez valahogy egyik napról a másikra történt. Vettünk neki egy játszószőnyeget, azon ’játszunk’ naponta többször, és már pár percig is el van hason. Csak nyög a lelkem.








Pár kép a Nagyival:



 A gyönyörű poncsóban, amit a Nagyi csinált:

És még pár Pancsítós kép:





Na és Torka sem maradhat ki:

A többi kép a Picasan van.

A hétre nagyon szép időt mondanak, napsütést, 10-12 fokot (tudom Anya, vasárnapra is ezt mondták, mégis milyen sz.r idő volt). De most tényleg süt a nap, megyek ki Pannival a kertbe, legalább Håvard is nyugodtan aludhat (dolgozott az éjjel).

Ha minden jól megy, és Panka tartja ezt a jó alvási szokását, amit az elmúlt hetekben jól begyakorolt, akkor talán sűrűbben a géphez jutok, és tájékoztathatok mindenkit KisPanni és a Vikingszülők mindennapjairól.

Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése