2015. december 6., vasárnap

A magyar Télapó Norvégiában is járt

Annak ellenére, hogy Joulupukki itt lakik a szomszédban, Norvégiában nincs Télapó.
Mi azért Pannival már jó ideje készülünk a Télapó érkezésére. Begyakoroltuk a Hull a pelyhest, és Panni már egyedül énekel minden "hó"-t és "Télapó"-t. Akárhányszor megemlítem, hogy majd jön a Télapó, mindig azt mondja, hogy neki hozzon csokit. Még soha nem evett csokit (kivéve persze a Túró Rudit), nem igazán értem, miért pont csokit akar....
Tegnap este szépen megpucolta a csizmáját és kitette az ablakba.





Reggel ébredés után még az ágyban elénekeltük egyszer a Hull a pelyhes fehér hó-t, aztán kimentünk a nappaliba, hogy megnézzük, hozott-e valamit a Télapó. Reggel 6-kor, még kicsit álmosan.

Azt hiszem elégedett volt a meglepetésekkel. Kapott csokit is, amiből egy foghegynyit leharapott, aztán odaadta nekem, hogy egyem meg. Bevallom, nem ellenkeztem :)











Szerencsére a decemberi dekorálással is éppen időben elkészültem!

De mennyi minden történt az elmúlt bő két hétben!
Volt az oviban "Mørketidsfest" azaz 'téli sötétség' buli. Volt forralt bor (amit persze alkoholmentesen készítettek) és mézeskalács. A party az óvoda épülete mögött az erdőben volt megtartva. Minden gyerek készített egy mécsestartót is, amit a fákra akasztottak fel, nagyon hangulatos volt. Úgy megnéztem volna, ahogy Pankám kifestette az övét...


A következő két napban Pappa munkalhelyi bulin volt, Panni és én pedig csajos hétvégét tartottunk. A hétvége nagyon jól indult! Sütöttünk mézeskalácsot, amit nagyon élveztünk mind a ketten!





Aztán játszottunk egy nagyot a hóban!





Utána pedig homokoztunk!



És megvacsoráztunk.


Másnapra Panni belázasodott. Következő nap már 40 fok fölött volt a láza. Náthás lett és nagyon csúnyán köhögni kezdett. Este miután befejezte a vacsorát, életében először hányt. Szegénykém csak azt mondogatta, hogy elejtette a vacsoráját... "mista den grøten"
Ennek azért nem tulajdonítottam olyan nagy jelentőséget, mert előtte olyan jó volt az étvágya, meg a kedve is. És az igazat megvallva, annyira nevetett vacsora közben és után, hogy azt hittem, attól keveredett fel a gyomra és ezért hányt. Ez volt az egyetlen alkalom, úgyhogy nem tudom, volt-e köze a betegségéhez. A következő két napban is 40 fok fölötti volt a láza. Levetkőztettük, hűtőfürdőztük, reszelt krumplit tettünk a talpára - nem segített semmi. A lázcsillapítótól is kb. egy órára lement 39,5-re, utána vissza 40-re. Elvittük az orvoshoz (mert ugye itt meg kell várni, hogy a gyereknek 3 napig magas láza legyen). Annak ellenére, hogy a vérvétel kimutatta, hogy bakteriális fertőzése van, nem kaptunk antibiotikumot. Norvégia eszméletlenül antibiotikum ellenessé vált.Ugyanúgy, mint mindig, a háziorvos telefonon értekezett a gyerekorvossal. Nem kaptunk semmit. Szokás szerint azt mondták várjunk. Ha romlik a helyzet, beutalnak minket Hammerfestbe a kórházba. De másnapra még magasabb lett a hőmérséklete, és a légzése is nagyon nehéz és szapora lett, úgyhogy visszamentünk az orvoshoz. Újabb vérvétel, az eredemények rosszabbak lettek. Újabb telefon a háziorvosnak. Nem tudtak megegyezni abban, hogy mit kéne csinálni: egyikük azt mondta, várjunk még, a másik azt mondta, kell az antibiotikum. Én pedig annak ellenére, hogy nem nagyon vagyok antibiotikum-párti, azt mondtam, hogy igenis adjanak Panninak valamit. Már ötödik napja nem evett semmit, ötödik napja, hogy 40 fok körüli és fölötti a láza. Az én izgő-mozgó gyerekem csak fekszik a kanapén egész nap....
Kaptunk gyógyszert, napi 4x kell beadni, 10 napig. De már az első két adag után jobban lett a csajszi.

Csak a tévedések elkerülése végedt - a csizmát nem mi adjuk rá, ő veszi fel magától! :D

A nehéz légzés még pár napig megmaradt, de aztán szépen lassan minden rendeződött.
Aztán én lettem meglehetősen beteg. Három napig hányás, hasmenés - éjjel, nappal. Közben Panka tiszta kiütés lett a penicillintől. A Pappája bevitte az ügyeletre - mivel én egy lépést sem tudtam tenni a vödröm nélkül. Kaptunk új antibiotikumot. Persze ettől is ugyanolyan kiütéses lett, de azt mondták, ha nem fullad, akkor nincs baj. Ha fulladna, vigyük az ügyeletre. Szerencsére ezt is átvészeltük, tegnap letelt a 10 nap, végezünk a gyógyszerrel. Ja, és mostmár én is jól vagyok.

Panni betegsége eléggé felborította az éjszakai alvás-ritmust - megint. Mivel belém az energia még nem tért vissza teljesen, ezért Pappa kelt fel Pannihoz a héten éjszaka. Állandóan feláll az ágyában, és mondogatja, hogy mamma, mamma. Egyik éjszaka feláll, és ezt mondja (norvégul): "Mamma? Mamma? Hol a Mamma? Hol? Hol? Nem látok semmit!" Én pedig próbáltam a fuldokló nevetést egy párnával tompítani:)

Panni mostanában állandóan arról beszél, hogy Sapi majd vesz neki kiflit, ha hazamegyünk. Reggel, mikor felébred, ez az első, amit mond: "Sapi vesz kiflit. Kettőt" Aztán felsorolja, hogy kinek kell, hogy Sapi kiflit vegyen (mindenkit felsorol a családban).

A nagyon nagy kedvenc már egy hete a bújócska. Vagy ahogy Panni hívja "golyó" vagy "golyócska". Ő berohan a konyhába (mindig ide bújik) és kiabál, hogy "Mamma számol". Én elszámolok ötig, és a leglehetetlenebb helyeken keresem Pannit. Ezalatt persze Ő hangosan hahotázik a konyhában állva! Az egészet megismételjük legalább tízszer - vagy amíg a Mamma vagy a Pappa meg nem unja.

Ma megint esett egy jó nagy adag hó, úgyhogy nem hagyhattuk ki a lapátolást ma sem!


Persze az autót is le kellett takarítani...

Munka után pedig jöhetett a jól megérdemelt pihenés!



A végére pedig még egy kép - csak azért, mert ezt nem tudtam kihagyni!

Ha valaki esetleg lemaradt volna arról, hogy is van ez a mikulás-dolog Norvégiában, az elolvashatja itt:  A Télapó-dilemma

Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése