Itt épp dolgozni megy!
Itt pedig a csipcsipeket nézik.
Kibújt a 9. fogunk is, bizony! Még egy rágófog! :D Mostmár tényleg kezdek kicsit aggódni, hogy hol maradnak már azok az elülső fogacskák! Egérfog : bocifog 5 : 4.
Ha már az aggódásnál járunk.... egy ideje észrevettem, hogy Panninak elég furán állnak a lábacskái mikor megy. A bal lába befelé dől (olyan boka-süllyedősen) a jobb lábának pedig egészen a külső élén jár, miközben a lábujjaival 'kapaszkodik'. De azzal magyaráztam, hogy biztos a gumicsizmától van. Mikor az ovival kint vannak mindig gumicsizma van rajtuk gyapjú zoknival. Arra gondoltam, hogy a csizma kicsit nagy is neki, ráadásul teljesen lapos a talpa, biztos attól van. Mostmár ugyan magas-szárú téli cipő van rajta, ugyanis elég hűvös lett. Ez szintén picit nagy rá (az vajon baj, hogy mindig nagyobb cipőt veszek neki?! De az ő méretében nem is kapok rendes téli bakancsot, ezért vettem picit nagyot....). Szóval ez a bakancs meg elég nehéz, gondolom ez sem javít a helyzeten...
A lényeg az, hogy beszéltem a fiziósokkal, hogy kéne nekünk egy időpont. Mondták, hogy beutaló nélkül nem lehet, kérjek a védőnőtől vagy a háziorvostól. Gondoltam, akkor már a védőnő jobb, gyorsabban kapunk időpontot is, ráadásul nem kell a betegek között várni. Egy hét után (!) sikerült elérnem a védőnőt. Persze azt mondta, hogy ő nem tud beutalót adni.... Akkor hát hívom a háziorvost. De oda meg nem lehet időpontot kapni!! Első szabad időpont október 30! De kénytelenek leszünk várni. A gond csak az, hogy miután leadjuk a beutalót, akár két hónap is lehet, mire időpontot kapunk a fizioterápiára....
Egyébként a suli kiszívja minden energiámat... reggeltől délutánig bent vagyok, a héten itt leszek szombat, vasárnap is... délután főzés, evés, fergeteges játszás Pankámmal, aztán szinte Vele egy időben kidőlök én is... 22.-én van az utolsó vizsgám, 6 órás írásbeli... utána pedig 'csak' a kutatómunka és a diplomamunka. Azt nem is írtam még, hogy megkaptam a finanszírozást (két helyről is). A fő támogatóm egy amerikai pasi, nagyon szimpi. Úgyhogy azt mondta, addig maradok Svalbardon, amíg meg nem szerzem az összes szükséges infót, ő meg fizeti a szállást és ellátást! Szóval lehet, hogy többet nem láttok... Csak viccelek! Karácsonyra megyünk haza!!!! Svalbardra majd csak februárban - úgyhogy aki még a megfagyásom előtt látni szeretne, az karácsonyra időzítsen :D Ja, és Pankát is viszem ám magammal!
Ovi van ezerrel! Pankát itthon fogtam pár napra, mert elég taknyos volt, és nagyon csúnyán elkezdett köhögni - úgy gondoltam gyorsabban rendbe jön, ha itthon marad. Úgyhogy a Pappával buliztak otthon három napig - naponta pedig legalább kétszer megnézték a Saunt!
A nagy sláger otthon és az oviban is a rajzolás, a baba és a konyha. És persze Saun. Na meg néha ezek ötvözése - szegény Bogi-baba kapott egy kis színt a pofijára! Fejlődik a rajztudásunk, mert egyre nagyobb csigabigákat rajzolunk! Szerencsére tőlem mindig két dolgot kér, hogy rajzoljak neki: csigát és szőlőt. Hogy miért pont ezt a kettőt, nem tudom, de igazából nem is bánom! Kb. idáig terjed az én rajztudásom :D
És persze Saunt is együtt nézik reggelente! (ma éppen reggel hatkor...)
Aztán kapott egy szép kabátot is (amit valószínűleg nem sokat fog használni, de olyan gyönyörű benne....). Mindkettőt használtan vettem, úgyhogy ezzel meg tudom nyugtatni a lelkiismeretemet, ha nem is hordja majd olyan sokat...
Volt pár elég hideg napunk - na jó, nem olyan hideg... csak az első fagyos napok mindig olyan hidegnek tűnnek.... de Pankám igazi norvég létére ilyenkor is csak kint akart játszani! Találtunk is mindjárt egy befagyott pocsolyát, ami nagyon érdekesnek bizonyult....
A múlt héten gyönyörű időnk volt, úgyhogy rávettem életem párját, hogy menjünk el kirándulni. Ki is néztem egy jó kis túrát, fél óra fel, fél óra le. Gondoltam ez pont jó lesz, Panni sem unja meg a dolgot ennyi idő alatt. Csodálatos idő volt, valószínűleg az utolsó napos idő az idén. Megegyeztünk, hogy felfelé Pappa viszi Pankát, lefelé pedig majd én.
Minden jól is ment, viszont másfél órába telt mire felértünk, ugyanis mi kb. a hegy túlsó feléről indultunk, nem onnan ahonnan kellett volna. Ennek köszönhetően olyan hegyoldalakon kellett szabályosan felkapaszkodni (!), hogy nekem minden bajom volt.... De felértünk :)
Szegény Torkámnak lett egy nagy seb a hasán a nyírás után, ami csak egyre nagyobb és csúnyább lett attól, hogy egyfolytában nyalogatta. Pont időben kértem az állatorvoshoz időpontot, mert több helyen már a kis bőre is teljesen le volt jőve... 10 napos antibiotika- és kortizon kúra lett az eredménye. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy napjában 3x kell egy gyógyszert leerőszakolnom a torkán szegénynek. Hogy addig se vakarózzon, egy kinőtt bodyt adtuk rá, ami Panni szerint nagyon vicces!
Hétfőnként úszás előtt Panni mindig meglátogat az irodámban - és itt is rajzol mindenre, amit talál.
Új project-be vágtam a fejszém, falmatricát ragasztottunk a nappaliban. Kétszer! Ugyanis amit első alkalommal felragasztottunk, az másnap reggelre lejött... Vettünk ragasztót, ecsetet, és minden icipici ágacskát átkentünk, visszaragasztottunk. Ez itt még csak félkész, eztán jönnek rá a levelek és a fényképek. Szerintem nagyon jó lesz!
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése