Mióta a védőnőnél voltunk, és azt mondta, etessem többet Pannit (egy nap jól megtömtem, úgy, ahogy mondta), a lánykámnak valami nem jó a gyomrával. Ettől a naptól kezdve napi 6x-7x kakil, és (elnézést a részletekért) az is elég nyálkás, néha zöldes is. Úgyhogy most tartunk egy kis anyatej-diétát.
Érdekes, mióta gyerekem van, ez a "kaki-téma" nagyon fontos lett. Csak abba nem gondoltam bele,hogy egy anyukával, nagymamával, igazából bármilyen nőnemű lénnyel ez a beszélgetés teljesen normális. DE, amikor egy fiatal fiúnak kezdek erről magyarázni, az lehet, hogy nem annyira okés... Dóri, Dóri, már megint előbb jár a szád, mint az agyad (ez mostanában ijesztően sokszor fordul elő...).
De vissza a kedvenc témánkhoz! A lyányka popsija is nagyon piros. Kicsit még taknyos is szegénykém, és többször volt hőemelkedése. Erre ugye, a magyar anyuka rögtön rávágja, hogy biztos fogzik. Hát kedves anyukák, most elmondom nektek, hogy engem itt kiröhögtek, mikor ezt megemlítettem! Itt azt mondják, semmi köze nincs a fogzáshoz, a fog mindenféle "mellékhatás" nélkül jön ki. Ja, és anyósom nemrég csak úgy megemlítette, hogy az ő gyerekeinek csak egy éves koruk után jött a foga - na, gondoltam, akkor még biztos mi is várunk egy darabig!
Pannika egy új szokást vett fel, a kint-alvást. Általában sétálok vele egy kört és utána kint hagyom a teraszon a bébiőrrel. Így szokott 20-30 percet aludni. Itt jön a képbe az új szomszédunk. Hogy milyen nemű, milyen korú, azt nem tudom, mert egy fekete, sötétített üvegű, vadi új audival jár, és autón kívül még nem láttam. Csak annyit tudok róla, hogy a zenei ízlése nagyban eltér az enyémtől, és valószínűleg nagyot is hall, a hangerőből ítélve. Szóval az illető szörnyű zenét hallgat nagyon hangosan, és mindehhez még az ablakokat és a teraszajtót is kinyitja - csak hogy jobban terjedjen a hang. Gondolom takarít, még nem költözött be. De ez a zenehallgatós idióta nem hagyta aludni az én drágámat az elmúlt két napban. Remélem változik majd a helyzet, mert így elég kellemetlen jövőnek nézünk elébe!
Én még mindig ramatyul érzem magam, szédülés, hányinger, ételundor. Gondoltam, kérek egy időpontot McDreamy-hez (vagy ahogy otthon mondják: McCsábító), elpanaszolok neki mindent, és hátha mond valamit Pannikát "ürítési"-szokására is. Ja, egyébként anyuka háziorvosa a gyerek orvosa is. Úgy működik ám a dolog, hogy időpontot kell kérni. Felhívom a recepciót, mondják, hogy csak október 20 utánra van időpont. Én meg ugye mondom, hogy hát, én igazából addig nem szeretnék várni, mert annál, úgy érzem, sürgősebb a dolog. Erre a nagyon kedves hölgy a telefon másik végén megmagyarázta nekem, hogy ha életbevágó a dolog, akkor hívjam a mentőket (itt roppant készségesen még a mentő számát is megadta), ha nem életbevágó, akkor tudok várni még két hetet. Ezzel megköszöntem a szíves segítségét és elköszöntem. Komolyan mondom, a következő projektem, hogy könyvet írok a norvég egészségügyről!
A sógornőm szólt, hogy jönne hozzánk látogatóba török-zúzok, nyálafolyó, takonypóc kisfiával, akire akkor sem szólnak rá, amikor a nagykéssel a kezében esik át az én kis bogárkámon (most biztos gondoljátok sokan, hú, ez a Dóri milyen rosszindulatú, de várjátok ki a végét). Két hétre jönnének, és kérdezi, hogy megoldottuk-e már, hogy Panni hol fog aludni amíg itt lesznek, mert nekik kell a hálónk. Hát, mondom, persze, felvisszük a kábszeres szomszédasszonynak, majd elalszik a macskái mellett. Az ügyben további fejlemények egyelőre nincsenek.
Az étkezéseink néha nagyon viccesek! Panni nagyon makacs (nem is tudom, hogy kitől örökölhette...hát persze, hogy az anyjától), és ő már egyedül akar enni. Mindig ő akarja fogni a kanalat, sőt, a tányért is ő akarja tartani. A kanalat nagyon ügyesen fogja - de csak üresen kapja meg egyelőre - mindig megcsapkodja vele kétszer a tányért, és utána teszi a szájába. Nagyon okos, mondtam én, hogy tiszta anyja :D
Vettünk Magyarországon pár olyan üveges bébiételt, amit itt nem lehet kapni (igaz üveges-kaja-ellenes vagyok, de egyszer-kétszer csak nem árt meg). Felbontottunk egy alma-bodzát. Panni imádta! Na meg anya is, hú, de nagyon finom volt! Első nap csak egy pár falatot ettünk, második nap az üveg tartalmának a felét felmelegítettem - gondoltam abból marad biztos nekem is. Hát a gyerek nem bevágta az egészet?
Másnap nagyban esszük a sárgarépa pürét (nálam a tányér és a kanál is), Panni próbálja elvenni, anya nem adja, Panni pipa lesz. Csap egy nagyot, amivel pont elkapja a tányér szélét. Tányér felrepül a levegőbe, kettőt fordul, majd egész tartalma a falra fröccsen, és végig folyik lefelé, egészen a padlóig.
Hétfőn megkezdtük a babaúszás második szintjét. A gyakorlatok hasonlók az előzőekhez, de tegnap már öntöttük a fejére a vizet, úgy, hogy az arcára is menjen, jövő hétfőn pedig merülünk. Ha merünk :)
Végre lefoglaltam a jegyeket karácsonyra! Panni és anyukája otthon tölti a decembert! 3.-án jövünk és január 4.-ig maradunk!!! Itt viccesen, de félkomolyan megjegyzem, hogy aki látni akar engem, vagy a gyermekem (érdekes, mióta Panni megvan, rám senki nem kíváncsi), tessék már most időpontot egyeztetni, mert már most kezd zsúfolttá válni a program.
Egyébként a napjaim szabad pillanatait az új diplomamunka témáján való agyalással töltöm, valamint megbízást kaptam egy esemény megszervezésére, és azon dolgozom ezerrel :)
Ígértem a képet a téli overálról. Remélem belenő decemberre!
És még pár kép a kis örökmozgóról:
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése