Párom tegnapelőtt óta kiöltözve jár éjszakázni. Tegnap éjjel már kétszer telefonált is: "érzel már valamit?" Hát azon kívül, hogy kezdek elég mérges lenni, mivel "nem, még nem érzek semmit", nem, köszönöm, mást nem érzek.
Ma voltunk reggel a bábánál, hát itt is jól felidegesítettem magam! A fehérje még mindig +1es. Ami viszont nagyon bosszantó, hogy a pénteki 125/80-as vérnyomásommal Unn-bába már utalt volna be a kórházba toxémiával, ma, Hilde-bába a 136/82-es nyomásra azt mondta, hogy, ó, ez nagyon jó! ?!?!?!?!?!?!?! Akkor most mi van? Lehet, hogy már a terhességtől lassul az agyam, de nekem ez valahogy nem igazán világos!
És a vicc az egészben, hogy gondoltam én, oké, itt vagyunk egyedül, van időnk (igaz Haavard ekkor már majd lebukott a székről olyan álmos volt) majd én alaposan kikérdezem ezt a bábát mindenről. És ekkor nem egy, hanem két csajszi jött be, hogy húha, ők vajúdnak. (csak hogy tisztába tegyük a dolgokat, egyikük sem én voltam). Szóval, akkor az én időm lejárt, ők szépen megkaptak egy-egy vajúdós szobát, én meg az irigységtől majd szét durranva, hazajöttem.
Ettem is mindjárt egy szelet alma-tortát...
Haavard biztos alszik 5-ig, 6-ig, Torres is egy ideje már kómában van, úgyhogy úgy döntöttem, hogy a mosogatás után én is olvasással és szundizással töltöm el a nap hátralevő részét. Na meg persze kortyolgatom a málnalevél-teát :)
Puszi
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése